Mi is Jaipur, vagy jó magyarosan Dzsáipur? Nem más, mint egy város India észak-nyugati részén. Méghozzá Rádzsasztán szövetségi állam fővárosa. Ha jobban be akarjuk lőni a helyét, akkor Delhitől kb. 300 km-re kell keresni dél-nyugatra, Agrától pedig 200 km-re nyugatra. Jaipur egy kereskedelmi, üzleti, közigazgatási és kultúrális központ. 2011-ben kicsit több, mint 3 millió volt a népessége az agglomerációjának. India 10-dik legnagyobb metropolisza. India aranyháromszögének egyik turisztikai központja és célpontja. Húzóágazatai a szőnyeg-, és ékszerkészítés, festészet, textil-, és bőripar, papírgyártás, fém-, és vegyipar. Mindemellett vasúti és közúti csomópont is. Még saját reptere is van, kérem. A történetéről annyit, hogy 1727-ben alapította II. Dzsai Szingh maharaddzsa, aki Amberból tette át ide a székhelyét. Egy későbbi uralkodó 1876-ban rózsaszínűre festette az óvárost. Ezt a kiváló ötletet asztrológusaitól kapta, akik úgy mondták, hogy ez a szín szerencsét hoz. Nekik legyen mondva. Ám ez a szokás megmaradt és a mai napig rózsaszínűre festik az épületeket. Talán ezért is tartják India egyik legszebb városának Jaipurt 2019 óta a világörökség részét képezi. És hogy milyen játékot kanyarítottak eköré a rózsaszínű város köré? Lássuk! A képen az Albert Hall Múzeum látható.

A Jaipur nem egy mai darab. 2009-ben jelent meg először. Most a képen az újrakiadás dobozát láthatjuk, amit én is beszereztem. Sébastien Pauchon tervezte és a SPACE Cowboys adta ki. 

A doboz kis méretű. Tartalmilag a következő tételekből áll: 55 darab kártya (áru illetve teve), 38 darab árukorong, 1 darab tevekorong, 18 darab bónuszkorong, 3 darab jutalompecsét és 1 darab leírás.

A szokásos "feltüzelés" részhez itt csak 1 mondatot tudnék kiemelni, ami még nem a szabályok lecsójába csap bele: "Jaipur a rózsaszín város mindig is fontos kereskedelmi központ volt Indiában."  És tényleg.

A játék lényege, hogy kereskedjünk. Adjunk, vegyünk és ezzel próbáljuk meg a legtöbb pontot összekufárkodni a játék végére. Lássuk hogyan!

Előkészületeinket kezdjük azzal, hogy 3 tevekártyát kiteszünk az asztal közepére képpel felfelé. A többi lapot jóóóóól keverjük meg. Mindkét játékos 5-5 lapot kap, a többi a húzópakli. Majd ezen húzópakli felső 2 lapját tegyük a 3 teve mellé szintén képpel felfelé. Ez az 5 lap lesz a piac. Ha bárki kapott tevét, azt tegye képpel felfelé maga elé. Ez lesz a játékosok nagyon saját csordája. Lehet tevegelni a süppedő homokon a tétova tevéken tova. Az árukorongokat szedjük szét színek szerint és kutyuljuk is meg őket, majd alkossunk belőlük külön stócokat csökkenő sorrendben képpel felfele (számmal lefele). A bónuszkorongokat is tegyük melléjük hasonló eljárás után. 3 fajta bónuszkorong, 3 stóc. Stóc. Stóóóóóóóc. Lényeg, hogy az értékek ne látszanak. A tevekorongot is tegyük ki valahova a 3 jutalompecsét-koronggal. Kész is volnánk.

A játék körökre van osztva. Egy körben két akcióból választhat mindenki egyet: lapok szerzése vagy lapok eladása. 

Lapok szerzése: 3 módon lehet lapokat szerezni. Egy árut felhúzva, több áru cseréjével vagy minden piaci teve felvételével. Bontsuk most ezeket ki! Ha egy árut húzunk fel, akkor a piacról felemelünk egy, azaz 1 lapot. Majd a helyére húzunk a pakliból. Ha több árut húzunk fel (tartka-barka színben akár), akkor a helyükre a kezünkből teszünk le ugyanannyi lapot vagy a tevéinkből is adhatunk. Barter. Ha az összes tevét elhappoljuk, akkor azok a csordánkba jutnak és a helyükre szintén a húzópakliból pótoljuk a lapokat. Fontos, hogy 7-nél több lap senkinél nem lehet egyszerre!

Mi van akkor, ha eladunk lapokat, azaz árukat? Egyszerre csak 1 félét lehet eladni, méghozzá úgy, hogy a kezünkből annyi lapot teszünk le, amennyi jól esik. Ezek a lapok mennek a dobópakliba. Cserébe minden eldobott lapért egy árukorongot kapunk abból a színből, amiből dobtunk. Illetve van mennyiségi jutalom is, tehát érdemes nem elaprózni. Már 3 áru után jár jutalom (bónuszkorong). Amúgy az áruk fajtái: ezüst, arany, gyémánt, posztó, bőr és fűszer. Nyilván a drágakövek és nemesfémek többet érnek. Azokból egyébként is minimum 2 darabot lehet csak eladni körönként. Kevesebbet nem, de többet igen, függetlenül attól mennyi korong van még lent. 

A játék 2 nyert fordulóig tart. Akkor van vége egy fordulónak, ha vagy elfogyott 3 féle/színű árukorong vagy a húzópakliban már nincs annyi lap, hogy a piacot feltöltsük. Minden nyert fordulóért jár egy jutalompecsét. 

Ha megvan a 2 nyert forduló, avagy 2 jutalompecsét vége a játéknak. Ekkor matekozni köll jó kalmár módjára. Az nyer, akinek a legtöbb pontja van. A megszerzett árukorongok hátoldalán lévő értékeket kell összeadni, plusz a tevekorongot (a legtöbb  tevéért jár). Az árukorongok hátulján random számok vannak, nem lehet tudni melyik mennyit ér, amíg meg nem nézzük. A döntetlenes eseteket tessék kiszaszerolni a leírásból. A győztes lesz a maharadzsa legbizalmasabb kereskedője. Juhú!

Ééééééééééééés ennyi! Meg lehet kezdeni a kereskedést!

Oh, a Jaipur. Nem is értem eddig hogy maradt ki. Ez a játék egyszerű, mint a faék és 1000-szer élvezetesebb, mint bármelyik parlamenti közvetítés. Bár annál nem nehéz jobban szórakozni. Tényleg egy könnyű, light-os kis játék. Elsajátítani pikk-pakk el lehet és lenyomni pár partit is sem tart hosszú ideig. A mechanika egyszerű: minél több és jobb lapokat csencselünk magunkhoz, annál értékesebb árukat vehetünk belőlük. Nyuszi. A grafika közepesen semmilyen. Az áruk rajzai komplexebbek, a tevéké bugyuta. Engem igazán nem fogott meg, de nem is baj, mert úgyis csak a színekre kell figyelni. Vicces, hogy a dobozon lévő indiai kereskedő hogy meghízott az első kiadás óta. Hiába na, dübörög az üzlet. Mondjuk nagy variára ne számítsunk. Az van, amit látunk, de az épp elég is. Nagyon pörgős kis játék. 30 perc? Ugyan! Az már 2 partira is elég, ha belejöttünk. Én tuti lejjebb vinném a korhatárt is a 12 évnél. Kedves gesztus, hogy a készítők a leírás végén még külön tanácsokkal szolgálnak (ingyen), illetve be is mutatkoznak. Kis mérete és kis helyigénye miatt ideális hurcolásra. Akinek meg inkább a digitális világba húz a szíve, az letöltheti applikáció formában is. Szigorúan két fős játék, így a házibuliknak nem valószínű, hogy középpontja lesz.

A Jaipur a modern játékok egyik alapköve. Punktum. Egyszerűsége gyönyörködtet. Annyira egyszerű a szabálya, hogy a doboz hátulján gyakorlatilag rajta van az egész. Oké, hogy nem fogunk órákon át csencselni, de egy ültő helyünkben 2-3 partit simán lenyomhatunk. A jelszó: "Visszavágó?" Minden valamire való társasos polcán ott kell legyen, a törpiek meg simán vegyék meg ajándékba. Úgyis jön a kari. Jaipur: Ajánlottan kötelező.

(Brian a meneküléshez álszakállt akar venni az álszakállárustól.)

Brian: – Gyorsan... mennyi?

Eladó: – Mi?

Brian: – A nejemnek lesz.

Eladó: – Óóó... Mondjuk húsz sékel...

Brian: – Jó. (Odaadja az eladónak a húsz sékelt.)

Brian: – Tessék.

Eladó: – Várjunk csak. És az alkudozás?

Brian: – Nem-nem-nem-nem, sietek.

Eladó: – Mi az hogy nem-nem-nem-nem?

Brian: – Nincs időm.

Eladó: – Akkor add vissza!

Brian: – Ne... hát kifizettem...

Eladó: – Börd! (Börd az eladó nagydarab, félelmetes külsejű segédje.)

Börd: – Igen?

Eladó: – Nem akar alkudozni! (Pontosan olyan hanghordozással mondja, mintha egy vevő nem akarna fizetni.)

Börd: – Nem akar? (Fenyegetően Brian felé fordul.)

Brian: – Jól van, hát ha muszáj.

Eladó: – Lássuk, én húszra tartom...

Brian: – Én annyit adtam.

Eladó: – ...azt akarod mondani, hogy ez nem ér meg húsz sékelt?

Brian: – Nem...

Eladó: – Nem érzed a minőséget? A kecskédnek sincs ilyen!

Brian: – Akkor adok érte tizenkilencet.

Eladó: – Nem, nem, csináld normálisan...

Brian: – Mi?

Eladó: – Alkudozz rendesen. Ez nem ér tizenkilencet.

Brian: – Az előbb azt mondtad, hogy húszat ér!

Eladó: (kellemetlenül) – Jaj, ugyan barátom, gyerünk, alkudj!

Brian: – Jó-jó, akkor tizet.

Eladó: – Ezt már szeretem! (Mondja barátságosan, majd hirtelen.) Tíz? Meg akarsz engem sérteni? Engem, akinek haldoklik a nagyanyja? Tíz?

Brian: – Jól van, adok tizenegyet.

Eladó: (halkan) – Kezdesz belejönni! (hangosan) Tizenegyet? Jól hallottam? Tizenegyet? Hát nekem húszba van! Tönkre akarsz tenni?

Brian: – Tizenhét... (mondja kétségbeesetten)

Eladó: – Nem-nem-nem, nem tizenhét...

Brian: – Tizennyolc...

Eladó: – Nem, nem. Most a tizennégy jön.

Brian: – Tizennégy.

Eladó: – Tizennégy?! Te hülyéskedsz?

Brian: – Azt mondtad, ennyit mondjak... Mondd meg, hogy mennyit mondjak, kérlek!

Eladó: (suttogva) – Kínálj tizennégyet!

Brian: – Adok tizennégyet.

Eladó: – Tizennégy sékelt adna ezért! (mondja égbekiáltóan)

Brian: – Tizenöt. (már-már sírva)

Eladó: (határozottan) – Tizenhét, ha agyonütnek se adom kevesebbért!

Brian: – Tizenhat.

Eladó: – Rendben.

                                                                                                                             - Brian élete

Játékosok száma: 2
Ajánlott kor: 12+ év
Játékidő: 30 perc
Grafika:  2/5
Komplexitás: 1/5
Újrajátszhatóság: 1/5
Helyigény: kicsi
Nyelv: magyar

Összesen: 75%

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

Macska Marcella a kedvenc székén értékelte a maga módján a játékot. A blogjában ír majd róla azt mondta.