Bezártság, magány, reménytelenség, kiszolgáltatottság, félelem és mindenféle fóbiák. Csak egy pár érzelem azokból, amit maximum ellenségeinknek kívánunk, de azt is csak módjával. Na meg idegenek, űrlények, akik ránk lesnek. Ezt a témát már meg lehet lovagolni egy kis körítéssel. A magára maradt hős újra és újra előkerülő karakter a sci-fik világában is legyen az könyv, vagy képregény, vagy film, vagy akármi. A sablon szerint egy csipet-csapat jótét szamaritánust küldenek egy elhagyatott helyre megmenteni az ottaniakat, akikkel valami rejtélyes kórság, vagy idegenek, vagy akármi épp végez/végzett. Ám valami nagyon balul üt ki és antagonistánk a végére nagyjából egyedül marad. Variációk lehetnek, hogy marad még egy vagy két feláldozható cimbora, aki az esetleges folytatásban előkerül - már, ha túléli a kalandot -, szövetkezik egy idegen lénnyel vagy ritkább esetben a levegőben lógva marad a sztori vége, mert ki tudja, lehet, hogy hősünk már beállt az idegenek pusztító légiójába, csak ő és mi sem tudunk róla. A bolygó neve: Halál egy klasszikus példa erre, a nem túl sikeres Alien Vs Predator is, ott az eredeti Predator: A ragadozó, na meg a Dolog (The Thing) vagy akár az Event Horizon: A Halálhajó is belefér a kategóriába. A lista hosszú. Na meg persze a PC és konzol játékok! Hát hogyne! Nagyon hálás téma, nagyon sok bőrt le lehet húzni és nagyon hősök lehetünk, amikor nettó 10 fajta fegyverrel a vállunkon egyedül esünk neki a szinte lehetetlen küldetésnek a ki tudja hol a világűrben. Hát persze, hogy nyerünk. Vagy mégsem?
A Desolate 2018-ban jelent meg. A szülő atyja Jason Glover, aki egyben a grafikáért is felelős. Kiadója nincs a játéknak, ugyanis PnP, azaz Print and Play - Nyomtasd ki és játssz vele - fajta társas.
Nyírbálásaink és ragacsolásaink jutalma egy csomó kártya. Szám szerint 36 darab maxi méretű lap. 12 konfliktuskártya, 15 kutatáskártya, 7 tárgy, 1 kártya az életerő-, 1 kártya pedig az oxigén és lőszermennyiség nyilvántartására. Kapunk még 1 darab 2 oldalas szabályt is. Saját készleteinkből még rendeljünk hozzá 2 darab fekete, és 3 darab fehér 6 oldalú kockát is. Persze, ha nincs fekete, akkor bármilyen pepita szín megfelel. A fekete csak kúlabb. Végül kell még 8 aprócska jelölő valami, mondjuk 1x1-es Lego vagy kavics a macskaalomból (na jó, onnan azért mégsem). Ezzel készen is állunk. A mire is?
Megszűnt minden kommunikáció a 04-es állomással a távoli X483-as számú Holdon. Egy mentőküldetés indult útnak, és te is az űrhajón utaztál, amikor elvesztettétek a gépmadár irányítását, majd az állomástól pár méterre becsapódtatok. Ahogy elült a füst rájöttél, hogy te vagy az egyedüli túlélő.
Az állomás felé indulsz, abban a reményben, hogy segítséget találsz, ám helyette csak a horror fogad odabent. Egyedül vagy. El kell menekülnöd. Túl kell élned...
A feladat tehát adott: elkerülni vagy legyőzni az idegeneket, ezáltal túlélni plusz megtalálni 5 energia cellát, ami meg- és elhajtja a menekülő kapszulánkat a bolygóról. Annyira egyedül vagyunk az állomáson, hogy a játék is szóló, így minden körben csak magunkra várhatunk és magunkra számíthatunk. Csata vagy kutatás? Lássuk hogyan megy ez!
Rakjuk az oxigén/lőszer- és az életerő jelölő kártyáinkat magunk elé. Ha minden okés, akkor egy félholdat adnak ki, ha összeilleszthetjük őket. Illesszük is őket össze! Keverjük meg istenesen a 3 kártyatípus pakliját: a konfliktust, felfedezést és tárgyakat. Képpel lefele tegyük le őket. A tárgyakból húzzunk 3 random lapot. Kukucskáljuk meg őket. Ezek hasznos eszközök, amiket a játék során egyszer, vagy többször használhatunk. Példul lehet extra lőszer, vagy terepszínű álca is. A 3 lap megvizsgálása és kellő mérlegelés után válasszunk kettőt. Az extra lap visszamegy a pakliba és pápát intünk nekik, mert többet nem kerül elő a játékban. A 2 tárgyat tegyünk praktikusan az élet/O2/lőszer jelölő lapduó alá, szem elé. Ha nem húztunk olyan tárgyat, ami a módosítja a kezdeti értékeinket, akkor kapunk max. életerőt (14), max. O2-t (4) és max. lőszert (7). Ezeket az értékeket a házi jelölőinkkel mutassuk. Ha a kockák is kéznél vannak, akkor ennyi is volt az előkészület.
Minden kör ugyanazzal az akcióval kezdődik: húzunk 2 lapot a kutatáskártyákból. Az egyiket forítsuk meg, a másik rejtve marad. Mi döntünk melyiket forgatjuk fel és melyik marad lefordítva. Ekkor megint döntenünk kell: 1) a megfordított kártyát megoldjuk legyen az bármi. 2) eldobjuk a megfordított lapot, és a másik kártyát oldjuk meg lesz, ami lesz. Bárhogy is, a kutatásunk eredménye 2 dolog lehet. Lehet egy helyiségben egy doboz, amiben utánpótlás lapul: oxigén, lőszer, medpack vagy az egyik energia cella, amit annyira keresünk. És lehet egy kellemetlen idegen lény, aki az életünkre tör. Ha a dobozt választjuk, azokon mindig vagy egy "S", vagy egy "L" betű van. Azaz "kicsi" vagy "nagy" a doboz. A következő kutatáskártyát felhúzzuk és már a levegőben 180 fokot fordítunk rajta. A megfordított lap ezzel fejjel lefelé lesz, és ott találunk 2 tárgyat. Ha kicsi a csomag, akkor az egyiket választhatjuk, ha nagy, akkor mindkettőt megkapjuk per default. Fontos, hogy az értékeink nem léphetnek túl a maximumon, így hiába harácsolunk 20 lőszert, ha már tele a tár. Üríteni kell előbb.
Ám ha az alient választjuk, akkor harcolni kell. Ez úgy zajlik, hogy a konfliktus pakli első lapját felcsapjuk. Az idegen lapján már látunk egy dobókocka értéket, illetve a felcsapott lapon is van már egy szám A két értéket megkeressük a 2 fekete kockán és rátesszük a lapra. A kockák alatt egy apró számocska van. Ez az idegen első támadásának értéke. Ezt simán benyeljük, nincs mese (Andersen halott). Levonjuk a HP-nkból és támadunk. Az alien 2 kockájának összege az életereje. Nálunk 1 kocka = 1 lőszer. El kell döntenünk hány lőszert használunk fel. Nyilván, ha az idegen egy turbó és mondjuk 12 az életereje, akkor megéri akár 3 kockát/lőszert is feláldozni. Dobunk hát annyi kockával, amennyiben bízunk. Nézzük mi van, ha pechünk van, és a dobásunk eredménye egyértelműen kevesebb, mint az idegen HP-ja! Amennyit dobtunk, azt levonjuk, és átállítjuk a kockákat az új értékre. Támad megint a galád! Felhúzzuk a következő konfliktuskártyát és szintén adunk rá egy 180 fokos fordulatot. A lap alján egy szám látható. Ennyit vesz le tőlünk a támadónk. Mi jövünk megint. Dobunk annyi kockával, amennyit elégnek érzünk és vonjuk a lőszereket is, amíg meg nem murdel az ellenünk. Ám amikor a dobott érték annyi, vagy több, mint az idegen életereje, akkor instant nyekk van neki. Eldobjuk a harcban használt kártyákat, miután meggyőződünk arról, hogy kicsi avagy nagy dobozt kapunk jutalmul az idegenért. Felhúzzuk a kövi kutatáslapot, 180-at küldünk rá és magunkévá tesszük a jutalmat. Ha bármikor az egyik energiacellát találjuk meg, akkor egy jelölőt teszünk az életes lapunkra, mutatván, hogy már csak 4 darab van hátra.
Mi van, ha elfogy a kutatás húzópakli? Mínusz 2 egység oxigén. Mivel összesen van 4, így csínnyán kell bánni vele. Fontos, hogy ha már csak 1 lap maradt a kutatáskártyákból, akkor az eldobott kártyákat megkeverjük és egyet húzunk, de akkor is -2 oxigén! Kapkodunk a levegőért.
Győzünk, abban a pillanatban, amikor megvan mind az 5 energiacella. Bukta van, ha elfogy az oxigén, vagy az életerő. A muníció kifogyása sem ideális, de nem instant halál. Apropó! Ha nem említettem volna, akkor most szólok, hogy van egy kiskésünk is, ami 1 sebzést bármikor eszközöl kockadobás helyett a csatákban, és lőszert sem fogyaszt. Megfontolandó. Ééééééés kész!
Nincs is több infó, sem szabály, amit ki kellene szaszerolni a kedves játékoskedű magányos hősjelölteknek. Azon megy végig a balansz, hogy harc, vagy keresés, illetve melyik fogyó cuccunkat növeljük vagy pótoljuk. Az elején húzott tárgyak bármikor bevethetők, ha úgy látjuk jónak. Érdemes velük is jól kufárkodni. Párszor azért neki kell futni, hogy jobban menjen. Egy tipp: tolni neki, menni, haladni, kutatni, nem megállni tökölni meg harcolni, mert kevés a kártya és az oxigén. Nincs sok lap, hamar körbe ér a pakli. A 180 fokos, forgatós megoldás elsőre teszkógazdaságosnak tűnhet, de szerintem egy klafa ötlet. A grafika nagyon hangulatos, vagy inkább aranyos? Kicsit ilyen gimis magyar könyv hátlapja feeling-je van. Fekete-fehér, egyszerű, de nagyszerű. Tökre nem bonyi, még ha csak angol nyelven is van. Pörgős, a 30 percbe szerintem 2 játék is belefér, ha elég gyorsan megfulladunk egy alien karmai közt. A 12 éves korhatárt én speciel emelném, de ezt ki-ki döntse el. Sajna nagy varia nincs benne. Van "A" nehézségi fokozat és csá. Gyakorlatilag csak a kártyák, 4-5 kocka kell, minimális hely és már kész is. Tehát visszük, ahova akarjuk. Várunk az orvosnál? Simán! Kormányablak? Már nyomjuk is! Otthon egyedül? Még jó! Vonaton? Hát... ott csak a 4-es üléseknél van elég hely. De visszük! És akarjuk vinni.
A Desolate egy szuper, gyors és egyszerű játék. Ajánlott, mert az előállítási költsége minimális és a befektetésünk jócskán megtérül. Hajrá, tessék megmenekülni!
Itt Ripley, a Nostromo utolsó túlélője. Adás vége. - Ellen Ripley
Típus: Kártya
Játékosok száma: 1
Ajánlott kor: 12+ év
Játékidő: 30 perc
Grafika: 5/5
Komplexitás: 1/5
Újrajátszhatóság: 1/5
Összesen: 4/5
Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!
És hogy is néz ki a házi gyártmányú Desolate macska-mentes változatban, Lego jelölőkkel? Így:
