Tegye mindenki a szívére a kezét, hát ki ne szállna síkra azért, hogy megmentsen egy csodás finomságot? Ki ne akarna megmenteni palacsintákat, fánkokat, mákos gubát, madártejet, gofrit vagy csokitortát? Na ugye. Esetünkben fánkot. Liszt, élesztő, tojássárga, vaj, só és tej. Ennyi kell a boldogsághoz, amit olajban kisütünk és megszórunk finomságokkal, legyen az porcukor, fahéj vagy épp cukormáz. Lehet szalagos, töltött, sima, kicsi gombóc vagy karika. Ez a XIX, sz, óta ismert édesség - ami vélhetően Angliából származik -, mára világuralomra tett szert, és a nemzetek a saját szájízük szerint alakították. Minden esetben édes, bűnös csemegévé.
Ken Gruhl és Quentin Weir játéka Cukormázházára kalauzol el minket. Ez a fánkok fővárosa. (Tessék meglátogatni, érdemes!) Van viszont egy nem is kicsi probléma. A várost ellepték a falánk szörnyek, akiknek mi másra is fájna a foguk, mint a fánkokra. A játékosoknak nem kisebb a feladatunk, mint megmenteni az összes fánkot a szörnyektől. Közben persze egymással is versenyezve, hogy ki ment meg többet. Nagy a baj! Lássuk mit tehetünk!
Adott hozzá két dobókocka, 1 haspók korong és 55 szörnykártya. Minden kártyán egy-egy szörny van. Viszont nincs két egyforma! A szörnyek különböznek szemeik és végtagjaik számában. Lehet olyan szörny is aki rendelkezik 5 darabbal mindenből, de olyan is, akinek egy sincs. Ő biztos nem fog kerékpárral elmenekülni... Az egyik kockán számok vannak (0-5), a másikon szemek, karok és lábak, mindről 2-2 piktogram.
Az a játékos kezd aki legutóbb evett fánkot. Már ezért is érdemes a napi egy vagy több fánkfogyasztás. Nem tudhatjuk mikor játszunk egy jó Fánkfaló Fenevadakat. Haspókot leteszünk az asztalra, és felcsapunk köré 10 kártyát, és jöhet a mehet. A játékosok minden körben dobnak a két kockával. Az eredmény alapján keresnek olyan szörnyet, amely a dobott tulajdonságokkal rendelkezik (pl. 2 szem vagy 5 láb, stb), majd mindnenki lecsap egy ilyen kártyára az asztalon felfordítottak közül, és elveszi. Akinek nem jut, az hoppon marad a körben. Majd jöhet a következő játékos. Fontos megjegyezni, hogy minden szörnykártya aljára rajzoltak fánkokat (1, 2 vagy 3), ezért mielőtt megragadjuk az első szörnyet érdemes megnézni nincs-e olyan, amelyik ugyanezekkel az attribútumokkal bír, de több fánkot tudunk vele megmenteni.
Az a játékos nyer, akinél a legtöbb fánk van a szörnykártyákon, hisz' ő mentette meg a legtöbbet. Ha a kockadobással olyat dobnánk, amely nincs lent, úgy rá kell csapni egy jó nagyot Haspókra jelzés értékűleg. Aki így tesz, kap egy extra kártyát, majd felcsapunk még 10 szörnyet. De ha valaki hibásan csap, azaz van még az adott szörnyből, az leteszi az utolsó kártyáját. Oda kell figyelni, kérem. A játék akkor ér véget, ha már nem tudunk újabb 10 szörnyet felcsapcsni. És jöhet a jól megérdemelt számolás.
Partyjáték. És nem csak gyerekeknek. Kicsi, kompakt, zsebben elfér. A tároló már maga egy szörny, aminek zip-zár szájába kell belerakni a kártyákat és kockákat. Külön jár egy piros pont a cuki szörnyekért és a kreativitásért, na meg azért, mert a szörnyek mind rendőrségi "mugshot'-on vannak ábrázolva. Pörgés, csapkodás, lemaradás, 10 új lap felcsapás és kockadobás. Minél többen játsszák, annál mókásabb. Ketten nem az igazi. Amúgy egy könnyed, klafa játék bárkinek. Érdemes előtte beszerezni pár fánkot, mert játék közben jön meg az étvágy. Sőt, én mindjárt megyek is és veszek párat, hátha játszunk egy Fánkfaló Fenevadakat.
Típus: Kártya
Játékosok száma: 2-6
Ajánlott kor: 6+
Játékidő: 10 perc
Grafika: 5/5
Komplexitás: 1/5
Újrajátszhatóság: 4/5
Összesen: 4/5
Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!
