Nem vagyok nagy kronómániás, nem lesegetem az órám folyton - igaz nincs is a karomon. Ám 3 olyan óra van a világon, ami tényleg érdekel. Az "evolóciós óra", a Doomsday clock, vagyis a Végítélet órája és dédapám Doxa zsebórája. Az első az evolóciót egy óra lapján illusztrálja. A szakirodalom szerint: 0 óra 0 perckor született a világunk, és ehhez képest mi most "hány órakor" vagyunk. Furi, de jó ötlet. Érdekes, hogy egészen 18:40 percig igazán semmi húde izgi nem történik - majd' 3 milliárd év alatt. Ekkor jelennek meg az első növények, kábé 3,5 milliárd évvel a 0 óra után. Ha csak az arányokat nézzük már az is durva. Utána mondhatjuk, hogy jönnek a dínók. Nos... nem egészen. Vagyis, nem egyből, jönnek, hanem úgy 1 milliárd évvel később, 22 óra 47 perckor. Elhédereztek a bolygónkon kb. 23 óra 40-ig, ami a bolygó keletkezése után 4,44 milliárd évvel van. Aztán jött a csoda, és 23 óra 59 perc 12 másodperckor megjelent az első (elő)ember. Tehát izgalmas történelmünk valójában pár másodperc az egész bolygó életéhez mérve az óra lapján. Wow! A kövekező izgalmas óra a - nem kicsit aggasztó nevű - Végítélet órája. Ez talán közismertebb, ugyanis 1947 óta azt mutatja, hogy mennyire vagyunk közel vagy távol a végső pusztuláshoz. A lényeg: amikor éjfélt üt az óra gatter van az emberiségnek. Példul a kubai rakétaválságkor igen közel került a nagymutató a kicsihez. De 1958-ban és 2018-ban is kerülgette már a kaszás az emberi fajt. Ellenben 1991-ben 17 percnyire volt éjféltől, ami soknak mondható. Meghallgatni ajánlom: Iron Maiden - 2 minutes 2 midnight. Végül a 3-dik érdekes óra az dédapám Doxa zsebórája, ami a költözések során elkutyulódott és most roppant mód sajnálom, hogy nincs meg. Most pedig lássuk, hogy van-e ennek a bevezetőnek köze a bemutatandó játékhoz!

Amúgy valahogy így nézett ki az elveszett zsebóra. Aki látja, szóljon neki, hogy haza várjuk!

A Twilight Struggle egy 2005-ös játék. Nem mai csirke. A kiadója - azaz újra és újra kiadója - a GMT Games. A kitalálói Ananda Gupta és Jason Matthews voltak.

A doboz se nem kicsi, se nem nagy, éppen jó. Tartalmilag a következő: 1 darab játéktábla, 2 darab (A4-es) segítség lap, 110 darab kártya, 2 darab normál 6 oldalú kocka (vörös és kék színű), 1 darab szabálykönyv és 2 darab jelölőket tartalmazó karton lap, amiből csak ki kell pattogtatni a nem kevesebb, mint 260 darab tokent. Token hegyek, kérem!

A játék JFK beiktatási beszédének egy passzusával tüzel fel minket az elején. Szabad fordításban eképp: "Most, hogy a harsonák újra hívnak bennünket - nem azért, hogy fegyert fogjunk, bár kellenek a fegyverek, nem azért, hogy csatázzunk, bár már hadban állunk -, hanem azért hívnak, hogy megbírkózzunk a hosszú szürkület küzdelem terheivel..."

Nagy levegő! Nem lesz egyszerű, de aki úgy van vele, hogy a játék menetére/mechanikájára nem kíváncsi, nyugodtan ugorjon a cica képe előtti bekezdéshez.

Nos, az említett furin hangzó "szürkület küzdelem" - azaz a Twilight Struggle - arra a hidegháborúra utal, ami 1945 és 1989 között zajlott a világban, a szovjet medve és az amerikai sas között. Nem véletlen, hogy az imént említett Doomsday órát is ekkor keltették életre.

Mi tehát a játék célja? Az egyik játékos a kapitalista Amerika, a másik a kommunista Szovjetunió bőrébe bújik és megpróbálja átvenni a világ fölött az uralmat, befolyást szerezve a lehető legtöbb országban, de leginkább Európában. Ha kell szép szóval, ha kell puccsal. Az győz, aki a glasznoszty beköszöntére a világ ura lesz.

Huh... nem kis fába vágott fejsze ez. Ahogy elmesélni a szabályokat, azok minden csínyját és bínyát sem. Így aztán nem is fogok minden apró részletbe belemenni, azokat majd ki lehet szaszerolni a leírásból. A szokásos kezdés előtt tartsunk egy kis fejtágítást az alkatrészekből.

Legelőször ismerkedjünk meg a táblával! Kedves Olvasó ez a játéktábla - játéktábla, ez a kedves Olvasó (kép lentebb látható róla). Na, ez is megvan, mégsincs este! Amit érdemes tudni: a tábla gyakorlatilag a világ térképe 6 régióra bontva, telis tele országokkal. A régiók: Európa, Ázsia, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Afrika és a Közel-Kelet. Európán belül van Nyugat és Kelet, Ázsiának meg van dél-keleti része külön. 2 fajta ország látható: a háborús övezet, és a nem háborús övezet ország. Az előbbinek mérges kék a színe névtábláján. Ugyanezen névtáblán látjuk az országok stabilitását jelző számot. Ez kábé 1-3 között mozog. A táblán tartjuk még nyilván a győzelmi pontokat (GyP), a körök számát (azt, hogy a hidegháború mely szakaszában vagyunk: korai, középső vagy késői. Egy kör kb. 3-5 évnek felel meg), az űrverseny jelzőjét illetve a Defcon jelölőt. A Defcon egy 5-től 1-ig tartó skála, ahol az országok harci készültségét tartják nyilván. 5-ös szint a béke, 1-es a nukleáris pusztulás. Itt található még a szükséges harci műveletek jelzője is, erről is lesz majd még szó.

Egy fogalom, amivel találkozunk feszt majd az a befolyás lesz. Mi is az? Egy országba bármely nagyhatalom beteheti a lábát, ezzel befolyást szerezve, feltéve, hogy van olyan ország közvetlen mellette, ahol már jelen van. Vagyis lerakhatja a befolyásjelzőjét. Az országok bal oldala az amerikai fél, a másik az orosz. A jelzőn egy számérték látszik (amit operációs pontokon lehet megvenni), ennek a számnak kell az ország stabilitási számát utólérni. Amikor a stabilitás értéket eléri, vagy meghaladja az egyik nagyhatalom befolyása, az adott ország oda fog tartozni. Tehát, ha mondjuk az oroszok a 2-es stabilitású Iránba leraknak 2 befolyásjelzőt, akkor úgy tekintjük, hogy az "övék". (Nem kell félni, ehhez lehet pár szava az amerikaiaknak is. Sőt! Kell is, hogy legyen!) Tehát minél több országban szerez valaki befolyást, annál jobb. Említettem, hogy ahhoz, hogy átvegyük egy országban a befolyást, 2-vel kell több befolyáspontunk legyen ott, mint az ellenfélnek? Nem? Akkor most mondom: ahhoz, hogy átvegyük egy országban a befolyást, 2-vel kell több befolyáspontunk legyen ott, mint az ellenfélnek.

Tudnivaló a kártyákról: A kártyák valós eseményeket tartalmaznak (Fidel, NATO megalakulása, a Marshall terv, NORAD, Irak-Irán háború, stb). Minden kártyán van egy-egy csillag, aminek 3 színe lehet, függően attól melyik nagyhatalomnak kedvez a hatása. A fehér csillag az amcsiknak jó, a vörös csillag meg...vajon kinek. Plusz megesik, hogy fele-fele színű a csillagocska, ez esetben mindkét játékosnak jó lehet a hatás. A csillagon egy szám is van, ami az operációs pont értéke, középen pedig a lap hatása van leírva. Kép is van rajtuk, azaz korabeli fotó. Szóval mire jó egy kártya? 2 dolgot lehet vele kezdeni. Vagy felhasználjuk az operációs pontértéket arra, hogy befolyást rakjunk le (ld. fentebb), vagy a szöveget/eseményt érvényesítjük. Ha a saját országunk színével jelölt csillagú kártyát játszunk ki, akkor nincs para: vagy esemény, vagy pont érték. Viszont, ha az ellenség csillagával jelölt kártya pontjait használjuk fel befolyásra, akkor a kártya eseménye kötelezően bekövetkezik mindig - természetesen a mi rovásunkra. Szóval óvatosan! Van még a pontozó kártya, amiből annyi darab van, ahány régió. Amikor azt játsza ki valaki, akkor a kártyán lévő régió pontjait (befolyás alapján) összegezzük a 2 játékosnak és GyP-vel jutalmazzuk őket. Nyuszi. Fontos apróság, hogy az aláhúzott nevű kártyák hatása folyamatos, míg a megcsillagozott nevű kártyák kikerülnek a játékból 1 használat után. Bírják még követni? Okés! *kacsint*

A GyőzelmiPont jelölő olyan, mint egy szkander. 20 pontot kell elérni, ám ha az ellenfél kap pontot, akkor az tőlünk levonódik, és az ő irányába mozgatja a jelzőt. Tehát végletes esetben megeshet, hogy 39 pont kell a győzelemhez, ha már az ellenfélnél a 19-esen van a jelző (19+20 pont). És mennyire gyönyörű, amikor egy 3 órás csörte után 0 lesz az összesített pontszám. *sírva nevet*

A Defcon-ról már kiderült, hogy ahogy csökken az értéke, úgy masírozunk a nukleáris holokauszt irányába. És nemcsak, hogy az érték csökken, de a lehetőségek is csökkennek. Példul 4-es szinten már nem lehet puccsolni Európában, és hasonló hátráltató nyalánkságok. Illetve ott a szükséges (kötelező) harci műveletek jelző is. Annak az a lényege, hogy minden körben, mindkét nagyhatalomnak annyi pont értékű harcászati eseményt kell végrehajtania, amennyi a Defcon értéke. Ehhez kell a például puccs, ami ugye egy erőszakos hatalom átvétel, ergó katonai műveletnek minősül. Ha nem sikerül összehozni, akkor GyP-t bukunk.

És ha már puccs akkor: egy puccshoz meg kell nevezni, melyik országban akarjuk végrehajtani. Az nem feltétel, hogy nekünk befolyásunk legyen, elég, ha a másik félnek van. Eztán a kockánkkal kell dobni, hogy az ország stabilitásának számát elérjük, és átvegyük a hatalmat. Most a matekot nem írom le részletesen. Ha mindezt egy harci övezet országban csináljuk, akkor még a Defcont is rontjuk, függetlenül a puccs sikerétől. Viszont, ha nem akarunk erőszakosan behatolni, akkor erőnk átcsoportosításával is bejuthatunk az országba, mint a törökök Buda várába anno. Kis csendes annekszió. Ehhez is a dobókocka kell, aztán egy kis matek után meglátjuk, mennyi új befolyást szereztünk - békés(ebb) úton - az adott országban.

Ezek a legfontosabb alapok, amiket tisztázni kellett. Lássuk tehát, hogyan kell előkészülni!

Döntsük el ki lesz a jenki és ki a muszka. Eztán terítsük ki a játéktáblát. Mindenki vegye magához a befolyásjelölő jelölőit. A táblára kerül a kör jelölő, a két nagyhatalom űrversenyjelölője, a két GyP jelölő a 0-ra, a szükséges harci művelet jelzők is a 0-ra és a Defcon jelölő az 5-ösre. A kártyák közül megkeressük a Kína kártyát, amit a szovjet elvtárs kap és maga mellé tesz. 8 lap jár mindekinek a korai szakaszban. Fontos, hogy 3 pakli kártya van, amit külön-külön kell jóóóóóóól megkeverni, és amik a háború fázisainak megfelelő időbeli eseményeket tartalmazzák. Tehát az első pakli a kezdeti időszak lapjai. Ha ezen a korszakon túl leszünk (3-dik kör), akkor hozzákeverjük a húzópaklihoz a háború közepének kártyáit, végül majd jön a vége időszak paklija a többi közé.

Kezdésből a szovjetek 15 befolyásjelölőt kapnak, amiből 9-et le kell rakni előre megadott országokba, 6-ot pedig Kelet-Európában oszthatnak szét. Az USA 25 ilyet kap. Szintén lerakja őket, ahova kell, de 7 darab jelölőt Nyugat-Európában lehet szabadon letenni. És ennyi az előkészület. Jöhet a mehet!

A játékban maximum 10 kör lehet - a 10-dik kör 1989, de hamarabb is véget érhet a parti természetesen. Minden kör külön részekből/fázisokból áll, ahol a játékosok egymás után végrehajtanak akciókat. Mindig az oroszok kezdik a játékot. Mindig. Lássuk a körök részeit, a fázisokat!

1) A Defcon 1 értéket javul. 2) Kártyaosztás, hogy 8 lap legyen a kis kezeinkben (később ez 9-re módosul). 3) Szalagcím fázis (fura név): egy kártyát kiválaszt mindeki és megtörténik a rajta lévő esemény. Kész passz. Így minden esetben már csak 7 kártya marad a körre. 4) Akció fázis: az igazi izgalom! Egymás után játszák ki a lapjaikat a játékosok vagy befolyást szerezve vagy az eseményeket végrehajtva. Események példul ilyesmik: tégy 1 befolyást X országba, és tüntesd el az ellenfeledét. Ez addit tart, amíg mindekinek 1-1 lapja nem marad. Fontos!!! Az utolsó lap, nem lehet pontozó lap! Ha nagyon nem tudunk mit kezdeni egy lappal, akkor áldozzuk fel az űrversenybe. Körönként 1x lehet. Amúgy is pontot ér a végén. 5) Megnézzük a kötelező harci műveletek jelzőjét, hogy megcselekedtük-e, amit kell, majd ennek hatására GyP osztás/levonás. 6) A Kína kártyát aktiválja az új tulajdonosa, már amennyiben át lett adva. A Kína kártya jellegzetessége, ha kijátszotta valaki át kell adja a másik játékosnak, aki majd visszadja, estébé. 7) Halad a kör jelölő 1-et. 8) Az összes pont összegzése, de ezt csak az utolsó körben kell végrehajtani.

Amint megvan a 10-dik kör utáni nagy pont összesítés, megállapítjuk, ki a világ ura. Hisz' az győz, akinek a legtöbb pontja van, vagy, aki Európát uralja. Ééééééééééééééééééés (kábéra) ennyi! Ezek ismeretében, már neki lehet hasalni a szabálykönyvnek. 

Ez most egy nagyobbacska falat volt. A Twilight Struggle az egyik - sőt, talán a legjobb - GMT játék, annak minden jellegzetességével. Igen, bonyinak tűnik. Mert az is, nem szépítem. Nochdazu, a leírtakon felül még egy rakat nünüke van, amit el kell olvasni, megérteni és ráérezni, hogy jól menjen a játék. Simán benne van az első 1-2 játékban a szabálykönyv bújás, és hogy emiatt a játékidő is megnő majd. A játékidő, amúgy is 2, de inkább 3 óra. Tényleg annyi, nem vicceltek. Ez nem egy üljünk le "nyomjunk egy gyors partit" fajta társas. De megéri! Tessék elhinni, kérem, megéri minden percét. A hidegháború tokkal, vonóval, gyantával benne van. Amikor először nyitottam ki a dobozt, olyan érzésem volt, mint amikor Indiana Jones arcára rávilágított az ereklye, amit talált. A doboz tapintása, a szabálykönyv, a jelölők, a tábla, minden-minden. Oké, kicsit túl is misztifikálom. De akkor is! Szóval, ez az a játék, ahol tényleg elhagyjuk a lári-fári társasozás zónáját, itt komolyan számítanak a döntések, az elköltött pontok, a stratégia, a tervezés és a véletlenek is. "Szerezzek befolyást vagy inkább "szórjam el" a lapot az űrversenyre, mert legalább így nem kedvezek az ellenfélnek?" "Kéne egy puccsot nyomni abban az országban, de, ha nem jön össze, akkor nagyon felmegy a Defcon, viszont még nem csináltam kötelező harci akciót, és bukok GyP-t." "Még várok és nem most játszom ki a pontösszesítőt, mert akkor több pontom lesz abból a régióból, és ha puccso.. neeee, miért pont abba az országba ment? Most neki lesz jó a pontösszesítő!" Ilyen, és ehhez hasonló kérdések, gondolatok simán jönnek majd. Apropó szabálykönyv: Uhh... egyrészt gyönyörű, puritán és elrettentően vastag. 32 A4-es oldal. Oké, ebből az alapszabályok "csak" nettó 11 tömény oldal. A többi az extra variánsok illetve a történelemlecke. Komolyan! Mivel a kártyákon az események, ahogy írtam, valós dologok, ezeket magyarázzák el és mélységet adnak a játéknak. Nagyon profi! A végén még extra gondolatokat kapunk az alkotóktól. Nem egy fényes papírra nyomott leporelló biz-basz. Klafa könyvecske tele infóval. Ezzel el is jutunk az első két negatívumhoz. 1) A játék csak angoluk kapható. És bazira nem elég a konyhanyelv. 2) A szabályok úgy vannak leírva, mint valami törvénykönyv. "X fejezet 1.5.4.26/B/2 pont". Oké, nem eeeeeeeennyire durva, de mondjuk egy 6.4.4 és társai simán vannak. Szóval azzal, hogy nagyon precízek akartak lenni át is estek a ló túloldalára, mert az egyszerűen érthető leírás itt-ott jobb lett volna. Én legalábbis jobban értékelem, ha valami kerek-perce van leírva és nem úgy kell kihámozni ragozásból, meg utalásokból. Sokszor volt, hogy újra és újra át kellett bizonyos részeket olvasni, hogy megértsem pontosan, hogy is zajlik valami. Netről, fórumokból és videókból is kellett informálódni. Aztán itt a 2 segítség lap bibije. Nem kártya. A4-es lap! Wow! Erre mi van rajta? A puccs és társai, és az összes kártya felsorolása azzal, hogy melyik nagy hatalomé és hány befolyás pontot ér. Oké, ez is hasznos, de az, hogy hány lap lehet a kézben, a kör menete, satöbbi nincs rajta, max a setup. A játéktáblára is sok infót írtak ez tény, onnan is lehet lopni. De ha már csinálok egy segítség lapot, akkor csak ráírnám az összes alapinfót, nem csak párat? Sebaj! A grafika és az általános külcsíny: Nos, nos, nos, hogy mondjam szépen? Nem van. Azaz nincs értékelhető. A képek azok fotók a múltból. A játék pedig (a GMT-től megszokott módon) gyakorlatilag egy térkép és két marék token. Viszont működik! Nem igényel többet. Komplexitás és mechanika: Komplex.  Direkt azért írtam annyi mindent az elején, hogy érzékeltessem, aki ebbe vág bele, az kösse fel azt a bizonyos alsóneműt. A mechanika viszont nagyon jó, gördülékeny, ha egyszer elkaptuk a fonalat. A GMT amúgy ezt a játékát közepesen nehéznek mondja. Fogalmazzunk úgy, hogy a hétköznapi földi halandóknak, akik nem társasjáték dobozok között élnek ez azért nehéz lesz. A profiknak, persze lehet közepes. 14 éves kortól ajánlott. Én még 18 évesen sem biztos, hogy babrálnám. Ahhoz szerintem túl száraz egy kismókusnak, hogy szórakoztassa. A mák-faktor benne van a játékban. Néha hiába taktikázzuk szét magunkat, egy fuccsba ment puccs és lőttek a tervnek. Ami pedig, ugyi-bugyi a dobókockákon múlik. Ezen lehetne vitatkozni, mennyire okés, hogy van mázli a játékban, de ha belegondolunk attól, hogy valaki nekiáll egy puccsnak, még nem fix, hogy sikerül. Nem rég épp láttunk egy ilyet a valóságban és csúnya vége lett Törökországban. Szóval ennyi randomitás kell bele szerintem. Varia van a játékban, akinek nem elég az alapjáték, az még 3 oldalon keresztül tanulhat meg új játék módot. A doboz amúgy tényleg nem óóóóóriási (annyi műanyag védőzacsit tettek bele, hogy 2 másik játéknak is elég, de még a játéktáblának is van külön!!!), portábilis, csak kérdés, hogy mondjuk, amikor Fijin a parton ücsörgünk egy sambucca koktéllal a kezünkben, akkor elővennénk-e ezt a játékot? Vagyis vinnénk-e magunkkal bárhova? A hivatali várakozáson kívül gondoltam. Én azt hiszem nem. 3 óra és nagy helyet foglal el... nope. Erre rá kell készülni, nem lehet hűbelebalázskodni. A játék csak 2 személlyel játszható természetesen. 

A Twilight Struggle minden nyaf-nyaf ellenére is egy FANTASZTIKUSAN JÓ játék! Leginkább annak aki: szeret társasozni, szereti a stratégiai harcot, rászánja az időt, nem ijed meg a komplexebb játékoktól, történelem mániás, aki szerint máshogy kellett volna a hidegháborúnak végződie. És leginkább mindeki másnak is!

"Nem azért fogjuk játszani, mert könnyű, hanem azért, mert nehéz!"

- nem JFK

Játékosok száma: 2
Ajánlott kor: 13+ év
Játékidő: 120-180 perc
Grafika: 1/5
Komplexitás: 4/5
Újrajátszhatóság: 3/5
Helyigény: nagy
Nyelv: angol

Összesen: 93%

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

Marcella Macska élvezi a nyár (már nem) első sugarait, és tojik a Twilight Struggle-ra.