Mielőtt az Alienekről egy szót is szólnánk meg kell álljunk. A sav-vérű, sziszegő, fekete, nyáladzó, szinte elpusztíthatatlan űrlény seholsem lenne, ha szülő atyja az 1960-as évek végén nem kezdi el publikálni rajzait, festményeit. Hans Rüdi Giger (1940-2014), svájci származású festőművész, akit az airbrush technikával festett műveiről ismerhetünk. Ha meglátunk egyet, tudjuk, hogy ő készítette, roppant jellemző a vizuális világ, amit alkotott, melyeken az emberi alakok egyfajta biomechanikus lények. Munkái a mára méltán híres Alien franchise alapjait képezik. Persze itt-ott át lettek alakítva, de az alapkoncepció nem változott. Legyen az a dupla szájú szörny, a kéz formájú arctámadó vagy a hatalmas távcsöve mögött (?) elhunyt space jockey. A történelem csodálatos véletlene, hogy Ridley Scott pont ilyenfajta furcsa lényeket keresett új filmjéhez. És rátalált, sőt rá is csapott Gigerre. Persze átvitt értelemben, és 1979-ben a sci-fi horror műfaj egyik alapkövét rakta le. Alien. A nyolcadik utas, a Halál. A magyar címen lehetne vitatkozni, de inkább csodáljuk a művet és az utána született alkotásokat. Mennyi mindent inspirált Giger teremtménye és vizuális világa! Filmek, könyvek, játékok és képregények. Sorolhatnánk.
És miért is ne? Született egy Alien tematikájú pakli építéses kártyajáték. Amikor az Upper Deck kiadta a Legendary sorozat akkori új tagját, az Alien-t, a "motor", ami a játékot viszi előre, már kiforrott volt hála korábbi játékoknak. A kezdeti nünükék már nem zavartak be, sőt fejlesztések is történetek. Stop! De mi is a "pakli építés"? Nos, többnyire ahhoz vagyunk szokva, hogy ha kártyázunk, akkor a kártyáinktól mihamarabb megszabaduljunk heveny taktikázás közepette. Legyen az Uno, snapszer, ultimo, zsír ésatöbbi. A pakli építés pont ellene megy ennek a rendszernek - kicsit lentebb konkrét példával illusztrálom azoknak, akiknek új ez a műfaj. Röviden: kapunk kézbe egy alap - gyengusz - paklit, kevés lapból, és azt kezdjük bővíteni "vásárlással" a játék során. Ha minden jól megy a játék végére egy dundi kis pakli áll majd rendelkezésünkre, a kezdetinél sokkal erősebb lapokkal megtömve.
Ez a játék a 4 alap Alien filmen megy végig, 4 különálló küldetés során. Mi döntjük el melyiket játszuk, nem kötelező sorban. Ha valaki még nem látta, tessék megnézni őket (az első kettőt feltétlenül, a harmadikat csak, ha nincs jobb dolgunk, a negyediket meg inkább ne. Társasozzunk helyette). A hosszúkás doboz rejt egy kiteríthető "playmat"-et (playmat, nem playmate!), ami gyakorlatilag egy bazi nagy egérpad, és a játék helyszínéül szolgál majd. No meg kapunk kártyákat. Sokat. Nagyon sokat. Vannak köztük választható karakterek, akiknek a bőrébe bújhatunk (ők nem a film szereplői, azok máshoz kellenek *kacsint*), alap katonákat, specialistákat, karakter kártyákat (na, ők a film szereplői, például Hicks, Hudson, Lambert és még jópáran), feladatokat, helyszínkártyákat, sebesüléseket, esemény kártyákat és Alieneket, akik az arctámadótól, a chestburster-en át a királynőig mindenfélék. Az egész díszes társaság ott van. 600 darab kártya. Nem kevés.
Az egyes játékok célja ugyan változó, de a túlélés az mindig alap követelmény a győzelemhez. Végtére is Alienekről van szó! Nehezen mentjük meg a Nostromot, ha elfogyasztott minket egy gigeri űrlényke. Ha ránézünk a játékfelületre, mármint a playmat-re, az már sokat elárul arról, hogy hogyan is zajlanak a dolgok, hiszen egy fiktív komplexumot ábrázol. Ezt jelöli egy helyszínkártya (pl. az LV-426), itt találjuk mik a feladataink, mik a veszélyek/hatásaik, itt a főhadiszállás, az HQ (ahonnan a vásároljuk karaktereinket), barakkok (további segítség vásárlási lehetőség gyanánt), kisebb bel- és, kültéri helyszínek, ahol az idegenek közlekednek, a csatatér és persze a "hive", a kaptár, ahonnan az Alienek sunnyognak felénk.
Nézzük azért át ezt a pakli építés dolgot (aki már ismeri, az ugrojon a következő bekezdésre). Szóval, van pár alap kártyánk amit kezdéskor kapunk. Ezek két dologra lehetnek jók: harc vagy vásárlás. Itt a harc a karmolás jel, a vásárlás a csillag. Ahány karmolás jel, annyi támadóerő és ahány csillag, annyi pénz. Az HQ-ban vannak a karakterkártyák (mind más képességgel, és mind ügyesebb, mint a mi alap kártyáink), amiket megvehetünk, ha van elég csillagunk, azaz növelhetjük a paklinkat. A kör végén noha eldobjuk a használt lapokat, ám azok mindig újra keveredve kiosztásra kerülnek nekünk, így a már erősebb kártyákat is kijátszhatjuk majd. A mi saját kis paklikánk. Például: egy alap karakterkártya (specialista) 1 csillaggal járul hozzá a tőkénkhez egy körben. Ebből van a kezünkben - más lapok mellett - mondjuk 3. Az összesen 3 pénz. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve úgy döntünk veszünk a 3 csillagért egy másik kártyát (ami ennyibe vagy kevesebbe kerül), amin már nem 1, hanem mondjuk 3 csillag van alapból. Így, ha újra a kezünkbe kerül, akkor máris jobban jártunk vele. De ha úgy látjuk jobbnak vehetünk olyan karaktert, aki a támadóerőnket növeli majd. Plusz a jobb fajta kártyákon van szöveges rész is, ami tovább segíti áldásos tevékenységünket az Alienek irtásában. Fontos tudni, hogy mint minden építkezés, ez a folyamat sem gyors, de egy kis kitartással, mire eljön az ideje, kellően ütőképes kis paklink lesz. A harc hasonlóan működik. Egyik rosszakarónknak van mondjuk 3 ereje (HP-ja), nekünk, meg 3 közkatonánk, darabja 1-et sebez. Vagyis megöljük a nem kívánt idegent. De ha már van birtokunkban egy olyan kártya, ami alapból hármat sebez, nos, az jelentékenyen gyorsítja a probléma megoldását.
Ami nekem a legjobban tesztet, az a "motor", ami hajtja körről körre a játékot. Ugyanis ezek a galád idegenek minden egyes körben beljebb merészkednek a komplexumba (5 helységen át), hogy eljussanak a csatatérre, ahol nekünk esnek. A feladat tehát ennek megakadályozása is. Szerencsére már út közben is kinyírhatjuk őket. Ami külön jó, és izgalmassá teszi a játékot, hogy a felénk közeledő kártyák hátlappal felfelé haladnak útjukon. Valódi meglepi, amikor felfedjük őket. Néha "csak" egy tojás, de lehet maga a királynő is. Ki tudja, ugye? Apropó tojások! Itt a játék egy nagyon érdekes lehetőséget tartogat. Azt ugye megtanultuk, hogy nagydarab, nyálkás, pulzáló tojások fölé nem hajolunk. De mi van, ha azok kinyílnak és ránk ugrik egy arctámadó? Akkor jöhet a pánik és csapot-papot hagyva próbálunk végezni vele, különben ránk ragad, és belénk rakja az Alien utókor következő reménysugarát. Ha ez megtörténik... nos... És nem! Itt a csavar! Annak rendje és módja szerint kapunk egy chestburster kártyát a paklinkba, amit ha kihúzunk, akkor látványosan kirobban belőlünk az idegen, de nem halunk meg kötelezően. Tudni illik, ha többen játsztunk, akkor mi ezután beállunk az idegenek közé. Hoppáré! Leadjuk földi javainkat (kártyáinkat), húzunk egy Alien karaktert magunknak, és elkezdjük terrorizálni asztaltársaságunkat. És meg kell mondjam, naggggyon hatékonyak az idegenek ebben. Persze illetlenség lenne erre bazírozni, de ha már így hozta a sor, hát ne hozzunk szégyent Alien őseinkre, én azt mondom. For the Queen! Olyanok apróságok a játékban, mint a sebződés, különböző kellemetlen események és társaik már nem is meglepőek ezután. Mert hogy azok is vannak bőven.
Ez csak egy rövidke ízelítő az egészből, ennél sokkal árnyaltabb és bővebb a játék. Erre már a vaskos leírás is utal. De ha egyszer ráérzünk, akkor nincs megállás. Az is tök jó, hogy egyedül is játszható (nem kell kamu másik karaktert babrálni), viszont ekkor nem válunk Alien katonává, ha úgy alakul. Nincs kit terrorizálni ugyebár. A játék nyelve angol, még ez sem jött ki magyarul sajnos. A leírás itt-ott kicsit nehézkes olvasmány, és a végén sem áll minden össze azonnal. Ám azért van az Internet, hogy jól utánanézzünk és a megfelelő forumokat böngészve nemcsak megtaláljuk a megoldást, hanem meg is nyugszunk, hogy nem mi vagyunk dinnyék, és kérdésünk tök jogos.
Nagyon jó kis kooperatív játék, és minél többen játsszák annál izgalmasabb. Megéri az fél-, egy óra partinként. Mire mind a 4 küldetést sikeresen megcsináljuk már profik leszünk. Az elsővel érdemes kezdeni, mert az a legkönnyebb. A 17 éves korhatár inkább azért van, mert a képregényszerű illusztráció néhol eléggé gore. Az Alienek már önmagukban sem rokokó szépség ideálok, de a vér is folyik rendesen. Pompásan átjön a hangulat. Ahogy az idegenek közelednek, mi meg nyomkodjuk a képzeletbeli pánik gombot. Spékeljük meg az adott film soundtrack-jével háttér zenének, nagyot dobhat a feelingen. Nem csak rajongóknak ajánlott! Nincs más hátra, mint hogy kibiztosítsuk az M41A pulse puskánkat, ellenőrizzük, hogy az M240-es lángszóró tankja tele van, az UA571-C őrszem ágyúk be vannak élesítve, és hogy nincs mögöttünk valami gyanús árny.
"My mommy always said there were no monsters - no real ones - but there are." - Newt
Típus: Kártya
Játékosok száma: 1-5
Ajánlott kor: 17+
Játékidő: 30-60 perc
Grafika: 4/5
Komplexitás: 4/5
Újrajátszhatóság: 4/5
Összessen: 4/5
Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!
