Amikor Daniel Dafoe 1719-ben kiadta a Robinson Crusoe történetét nem is sejthette, hogy 300 évvel később a hajótörött lelkes segítője mekkora népszerűségnek fog örvendeni a hétköznapokban. Az emberek már a hét elején érte imádkoznak és várják, mint a messiást. És ha megjelenik, akkor ünnepelve skandálják a nevét. Némi túlzással. A Thank God It's Friday kifejezés mára az alapszókincsünk részévé vált. Úgy tartják, a 70-es, 80-as években jelent meg, de a pontos eredetét mostanra homály fedi. Csak az öröm fix.

A Friday - A Solo Adventure játék (nem összekeverendő a hasonló című Star Wars buktáva) egy kimondottan szóló játék. Egy pakli építőről van szó, amit Friedmann Friese talált ki és a Rio Grande Games gondozásában jelent meg 2011-ben. A Top 10-es szóló játékok listájának azóta is biztos tagja. Nem véletlenül.

Mivel már volt szó a Robinson Cruseoról, ami egy meglehetősen komplex játék, gondoltam megérdemli a jó Péntek is, hogy beszéljünk a róla elnevezett, sokkal könnyedebb játékról. Ahogy a neve is mutatja, ezúttal Péntek vagyunk, és Robinsonon próbálunk segíteni a szigeten töltött évei alatt. A célunk hogy az évek megpróbáltatásait a különböző nehézségű fázisokban 2 végső kalóztámadással megkoronázva túléljünk közösen. A doboz kicsi, a tartalma sem túl sok, de velős. Kapunk 2 leírást. Egyik tartalmazza a szabályokat, a másikban van a setup, egy leltár és egy pont regisztrációs tábla, ahova írhatjuk sikereinket. Kedves gesztus. Továbbá 3 kártya tartó lapkát, amikre a paklikat rakjuk majd, 22 élet jelölő tokent és 72 kártyát.

A kártyák egyik fajtája jelöli Robinson erejét és képességeit, ami a kezdő paklinkban inkább gyengeségek és bénázások. De ez idővel alakul majd, ahogy újabb lapokat szerzünk be. A veszély lap multifunkcionális, mert a lapok teteje a veszélyt mutatja, amivel szembe kell néznünk, az alja pedig Robinson új képessége vagy ereje. Utóbbit kell majd nézni, ha szert tettünk a lapra. Továbbá van egy külön pakli, ami Robinson öregedését jelképezi, azaz az éveket, tele szörnyen gátló lapokkal, amik a játék során egyesével bevándorolnak a mi paklinkba, jelképezve, ahogy a tengerész vénül és hülyül. Mindig amikor elfogy Robinson saját paklija és újra kell keveredni, belecsúsztatunk egy öregedés lapot. Ezzel kibalanszírozva a javulást. Másik 3 kártya jelzi a fázisokat (zöld, sárga és piros). Ahányszor elfogy a veszély pakli, újrakeverjük, hogy ismét szembe nézhessünk velük - jobb lapok reményében. És ezzel együtt jön a kövi szint. A zölddel kezdjük, ahol a siker esélye magas, utána a sárga, ami már nehezebb, a piros fázishoz pedig már tuti lapok kellenek. Ha piros is elfogy jönnek a kalózok. De ekkorra remélhetőleg már csak ütős lapjaink vannak.

Minden kör elején húzunk két veszély lapot a pakli tetejéről és kiválasztjuk melyikkel nézünk szembe. A másikat eldobjuk és csak a húzópakli elfogyásával kerül újra játékba. Minden veszély kártya egyrészt jelzi, hogy hány kártyát játszhatunk ki a sajátjainkból, másrészt, hogy hány pontot kell összehozni ahhoz, hogy elvigyük a lapot az adott fázisban. Az első körökben erre csekély az esély - kivétel azok a lapok, amihez 0 pont kell. Ilyenkor szurkolunk, hogy ne -1 legyen a mi kártyánkon. Megesik gyakran. Ha nem sikerül megküzdeni a veszéllyel sikeresen, akkor annyi életerőt bukunk a 20 kezdő életből, amennyi a differencia az elvárt pontok és az általunk lerakott pontok között. Például ha egy kártya megnyeréséhez 2 pontot kell lerakni, de nekünk -1 pontunk lesz, akkor 3 életet veszítünk. Jaj. Az viszont praktikus, hogy ahány életerőt vesztünk, annyi kártyától válhatunk meg és vehetünk ki a játékból. Így azok kikerülve erősödik a paklinkat. Ha esetleg úgy véljük, hogy a következő lapunk jó lesz, akkor fizethetünk egy életerőt azért, hogy új lapot húzzunk. Emellett a lapok, amiket az alap lapjainkon felül szerzünk már egyéb képességekkel is megajándékoznak minket. Ilyen lehet a "húzz ingyen még lapokat", vagy "kapsz életerőt" vagy akár megduplázhatod az aktuálisan kijátszott pontjaid. Ha ügyesen variálunk, és dobáljuk el a lapokat illetve szerzünk újakat, mire a kalózok megérkeznek már kicombosodva várhatjuk őket.

A játék nagyon jó kis időtöltés arra kb fél órára, mire végzünk. Kivéve, ha nem sikerül a produkció, mert akkor természetesen rövidebb a parti. 13 éves kortól ajánlott, viszont magyarul nem tudom kiadták-e, még nem találkoztam vele. A grafikát nem vitték túlzásba, de nagyon cuki, Robinson hol a haját tépi, hol kedvesen örül a mindig kerítés mögött. Eszembe jutott róla az "Egyszer volt, hol nem volt, az élet" sorozat. Tisztára olyan, mint az oxigént cipelő kis hemoglobinok egyike. A játékot úgy kell venni, mint egy First Person játékot, mert Péntek sehol nem látható. Az is nagyon jó, hogy lehet a nehézségi szinteket állítgatni, ha már úgy érezzük, hogy ide nekünk az oroszlányt is. Sokszor neki kell futni az elején, mire az ember kitapasztalja, hogy neki milyen taktika lesz sikeres.

Ha épp nincs 3-4 partner, vagy nincs 1-2 óránk, netán csak pont ekkora doboznyi hely maradt a kofferunkban, akkor ezt a játékot mindenképp érdemes elővenni, elvinni. Gyors, érdekes, egyszerű, de azért van benne kihívás. A siker előbb-utóbb garantált, mert TGIF!

Típus: kártya
Játékosok száma: 1
Ajánlott kor: 14+
Játékidő: 25 perc
Grafika: 3/5
Komplexitás: 2/5
Újrajátszhatóság: 5/5

Összesen: 4/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!