A cseresznyevirág, azaz a szakura (桜) japán nemzeti jelképe és a japán identitás része is egyben. Ami Amerikának a fehér fejű réti sas az Japánnak a szakura. Ez a 8-10 méterre megnövő, széles koronájú díszcseresznyefa minden tavasszal látványosan virágba borul. Ekkor kezdetét veszi a hanami (花見, szó szerint „virágnézés”). Amint virágozni kezdenek a cseresznyefák szerte Japánban kezdődhet a gyönyörködés. Március elejétől május elejéig tart az ünnep. Ezt lehet nappal és éjjel egyaránt csinálni - utóbbi neve jozakura (夜桜, „cseresznyefák éjszaka”). A hanami évszázadokra nyúlik vissza. Mi még a Kárpát-medence közelében sem voltunk, amikor Japánban már dívott a gyönyörködés a virágzásban. A Nara-korszakban (710-784) kezdődött, és mint megannyi más ez is a kínai kultúrából átemelt szokás. A hagyomány napjainkban is tovább él, plusz hatalmas turista vonzerőt is képez.
Az A-Games 2017-ben adta ki Hegedűs Csaba 2-6 főig játszható kártyajátékát. A Sakura fehér, közepes méretű doboza a következő tárgyakat rejti:
52 szakura kártya (4 színben), 15 karakter kártya, 1 jin-jang kártya, 6 jin-jang token/korong, 40 pénz jelölő (30 darab 1 értékben és 10 darab 5 értékben) illetve egy szabálykönyv.
A játék célja a legkevesebb pontot, esetünkben suriken szimbólumot, gyűjteni 3 kör alatt. Az előkészületek hamar megvannak, mert csak kirakjuk középre a jin-jang táblát vízszintesen, fölé helyezünk 5 karakter kártyát egymás mellé (melléjük tehetjük a maradékot, mint húzópaklit), mindenki kap 5-5 pénzt és osztunk a játékos számnak megfelelő mennyiségű kártyát (játékosszám: 2/3/4/5/6, kártyák: 14/12/10/8/6). Utolsó lépésként a szakura kártyákból 2-t a jin-jang lapka mellé teszünk képpel felfelé. A megmaradt lapok már nem kerülnek elő az aktuális játékban. És lehet is kezdeni a surikenek-nem-gyűjtését.
Az kezd, aki legutóbb látott cseresznyefát virágozni. Minden játékos 2 kártyától kell, hogy megszabaduljon minden körben (nem 1, nem 3, nem stb). A szakura kártyák 1-től 13-ig vannak számozva és 4 színben vannak jelen. A jin-jang kártyán látható (+) és (-) jel a szélén. A (+) jel mellé nagyobb, a (-) jel mellé kisebb értékű lapot lehet csak lerakni és csak az adott színben. Tehát a (+) jel mellett mondjuk egy fekete 5-ösre csak 6, 7, 8, stb. fekete lap kerülhet. Ha 13-as lap van lent, akkor úgy vesszük, hogy körbe ér a számozás és jöhet rá 1-es, és fordítva, ha úgy van. A számoknak nem kell sorban menniök egymás után, kivétel a 13/1-es esete. Példul 2-esre nem lehet 13-ast tenni a (-) sorban. Amennyiben nincs megfelelő kártyánk még letehetünk olyat, ami megegyezik a lent lévő kártya értékével, csak más a színe. Színt váltunk. A játék addig tart, amíg 2 lap nem marad mindenki kezében, ezeket már nem játsszuk ki. Mi történik, ha nem tudunk valamelyik lapra tenni? Megkapjuk az összes lapot az adott pakliból, és magunk előtt tároljuk őket. Azért leteszünk helyettük egy lapot, új sort indítva ezzel. Megszámoljuk hány érme jel van az így szerzett lapjainkon, ezeket a központi bank kifizeti nekünk. Viszont ezzel suriken jeleket is gyűjtöttünk. A pénzt arra használhatjuk, hogy a körünkben bármikor, de télleg bármikor vehetünk segítő karaktereket abból az 5-ből, amit felcsaptunk az elején. A húzópaklihoz legközelebbi 5 pénzbe kerül, a kövi 4-be és így tovább 1-ig. Minden karakter máshogy tud segíteni. Van aki a kártyáink értékét növeli/csökkenti, belekukucskálhatunk a paklikba és átrendezhetjük őket, vagy egyik társunk lapjaiban garázdálkodhatunk, színt válthatunk vagy pénzt kereshetünk, amiből újabb karaktereket vehetünk. Ezeket már a szabálykönyvből ki lehet okoskodni. 3 kört lejátszunk, leírjuk minden kör végén ki mennyi surikent gyűjtött és az nyer, aki a legvégén legkevesebbet regisztrál.
A játék nagyon kellemes és egyáltalán nem bonyolult. A 8 éves kor teljesen valid, még olvasni sem kell hozzá tudni, csak a számokat ismerni. Piktogramok segítenek a karakterek képességeiben, még ha nem is egyértelmű mind elsőre. De bele lehet jönni. A grafika csodálatos, letisztult és nagyon stílusos. A szakura kártyákon fák láthatók, átívelve mind a 4 évszakon. Külön klafa, hogy a lapok enyhén hosszúkásak, ami még "japánabb" feelinget kölcsönöz. A tokenek - lukas garasok - szintén rendben vannak. Az alkatrészek minősége miatt nem érheti szó a ház elejét. A játékidő meg, ahogy belejövünk rövidül.
Egy dolog, ami nem, és nem, az a doboz. Ehhez a tartalomhoz képest horror nagy. Bevallom kicsit csalódás volt, amikor még nem ismerve a játékot, kinyitottam a dobozt és megláttam a benne a "maroknyi" cuccot. Megint a csipszes zacskó esete. Kár.
A játékhoz kiegészítőket is be lehet szerezni, ami a pontszámok nyilvántartását segíti, extra karaktereket ad, egy pagodát, ami alá bebújhatnak a karakterek és még jobb jin-jang táblát. Ezekkel már fel lehet tölteni kicsit jobban a dobozt, bár árban majdnem annyiba kerülnek, mint maga az alapjáték. De, ha valaki gyűjtő, mit tehet kérdem én?
Öröm látni, hogy kis hazánkban is születnek ilyen jó játékok. A Sakura egy könnyen tanulható, jól kigondolt és kellemes időtöltés. A zenei lejátszólistánkon újra beizzíthatjuk a japán tradicionális 1 órás mixeket, rendeljünk szusit is és indulhat a játék, természetesen úgy, hogy közben Japánban gyönyörködünk az igazi cseresznyefa virágzásában.
Típus: Kártya
Játékosok száma: 2-6
Ajánlott kor: 8+
Játékidő: 20-60 perc
Grafika: 5/5
Komplexitás: 1/5
Újrajátszhatóság: 4/5
Összesen: 4/5
Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!
