"Az asszociáció latin eredetű  szó, jelentése társítás, amely során képzeteket, gondolatokat, ingereket, szavakat kapcsolunk egymással össze. Fontos szerepe van a megismerésben és a tanulásban. Az első ilyen típusú vizsgálat Francis Galton (1883) nevéhez köthető, aki saját magán alkalmazta a módszert: a szóasszociációs működéseket, illetve annak gyorsaságát vizsgálta. Később összefüggésbe hozták a tudattalan fogalmával is. Carl Gustav Jung a 20. század elején végzett kísérleteiben a válaszadásig eltelt időt vizsgálta, azt feltételezve, hogyha valaki a bemutatott szóra az átlagosnál lassabban reagál, akkor az a szó különleges jelentőséggel bír számára, és az elfojtás által a tudattalanban tartózkodik. A teszt lényege az volt, hogy a vizsgált személy száz ingerszót hallott, majd mindegyik elhangzása után a lehető leggyorsabban ki kell mondania az első szót, ami eszébe jut. Az ingerszavak mellé pontosan fel kell jegyezni azt is, hogy mi hangzott el, valamint mennyi idő elteltével. A tesztfelvétel végeztével megismétlik úgy, hogy a vizsgált személynek fel kell idéznie a megelőzően mondott válaszokat. Az eredmény lejegyzése ugyanúgy történik, mint az első esetben. Jung felfedezése az volt, hogy a szóasszociációs teszttel rá lehet bukkanni a vizsgált személy tudattalan komplexusaira. Amikor az ingerszó nem érint komplexust, a vizsgált személy hamar kimondja asszociációját, s ezt az ismétlés alkalmával fel tudja idézni. Ám abban az esetben, amikor az ingerszó a komplexust érinti, másképpen történik a válaszadás: meghosszabbodik a reakcióidő, a páciens hibásan mondja ki asszociációját, különös beszéd vagy testbeszéd kíséri a válaszadást."

A Piatnik cég eredetileg 1999-ben adta ki Los Rodrigez játékának Junior változatát, amit azóta többször újra megjelentettek. A szép sárga dobozhoz jár 55 kártya, 1 műanyag bomba, mely 2 db AAA elemmel üzemel és 1 szabálykönyv. Elemet nem kapunk.

Mondj gyorsan egy szót, ami kapcsolatos a kártyán szereplő képpel! Ez a játék célja, azaz a kicsik asszociációs készségének fejlesztése. Na meg persze nyerni.  Az előkészület nagyjából az elemek behelyezéséből és a kártyák megkeveréséből áll. Indul a mandula!

Miután felcsapjuk a legfelső lapot a pakliból, a képhez passzoló szót kell mondania hama-hama az első, legfiatalabb, játékosnak. Ha például egy városrészletet látunk, akkor a villamostól, a lakóházakon át, a kutyasétáltatóig bármi belefér. Lényeg, hogy gyorsak legyünk, mert ketyeg a bomba! Ugyanis abban a pillanatban, ahogy indul a kör bekapcsoljuk a bombát is, ami 10 és 60 másodperc között bármikor "robbanhat". Ha megvolt az első asszociáció átpasszoljuk a bombát a következő játékosnak, aki szintén asszociál egyet, majd tovább és tovább, aztán valamikor BUMM! Akinél felrobban megkapja a kártyát az asztalról. Eztán új kör indul. A játéknak akkor van vége, ha 13 kártyát elfogyasztunk a húzópakliból. Az nyer, akinél a legkevesebb lap van.

Igazi partijáték kicsiknek. A játék pörgős és a folyamatos ketyegés extra nyomást ad. És pont emiatt a 30 perces játékidő is csak irányszám. Ha kellő monomániával állunk neki, akár órákon át is nyomhatjuk. Ekkor csak a türelem szab határt. A grafika kedves, pont gyerekeknek való. A szabályok is könnyen elsajátíthatók. A bomba kicsit agresszíven ketyeg, úgyhogy egy kis megijedésre számíthatunk az elején a fiatalabbak részéről. Para bomba! Minimális variát is ajánl a szabálykönyv - pl. ABC szerint mondjunk szavakat. A játéknak van felnőtt változata is, meg diznis is, meg sok más is. Mindenki megtalálhatja, ami a szívének kedves.Összességében jó kis móka.

Végre fel lehet venni a "Tűzszerész vagyok, ha futni lát tartson lépést!" feliratú pólónkat.

Típus: Kártya, reakció
Játékosok száma: 2-12
Ajánlott kor: 5-10 év
Játékidő: 30 perc
Grafika: 2/5
Komplexitás:1/5
Újrajátszhatóság: 3/5

Összesen: 3/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!