すし. Sushi. Hagyományosan egy erjeszett halas rizs étel Dél-Kelet Ázsiából - Japánból. A szusi szó régiesen savanyút jelent. De nem a klasszik savanyú, ahogy mi ismerjük. Ezt az ízt úgy hívják a japánok, hogy umami, és szerintük a négy alapíz mellett ez az ötödik. Édes, sós, savanyú, keserű és umami. Az a folyamat hozza ki az ételből, ahogy a hal lassan lebomlik a rizsből erjedő ecet (és annak aminósavai) miatt. Eredetileg csak a halat ették meg, a rizs meg ment a kukába. Apropó rizs! Nem sima jázmin-, vagy barna-, vagy hasonló hétköznapi rizs. Szusirizs. Csak az jó hozzá. Mára a szusi megváltozott és már nem nagyon hasonlít a hagyományos formájára. Viszont nagyon változatos étel, aminek sok fajtája van. Nigiri - a szusirizs tetjére teszik a halat. Sashimi - a hal magában kerül felszolgálásra. Maki - tengeri moszatba/algába (nori) tekert rizs, amibe a halat teszik. Uramaki - a maki inverze, ahol a rizs kint van és benne az algába tekert töltelék. Temaki - kézzel hengerelt szusi, ami a végén tölcsér alakot kap. Ezek a főbb fajták. Innen már kismilló változatuk lehet függően a hal vagy más töltelék fajtájától. Példul simán találhatunk rántottával és zöldségekkel töltött makikat is. A leggyakoribb tenger gyümölcsei a szusikban a fésűkagyló, rák, tintahal, tonhal, lazac, polip, halikra, tengeri sün, angolna és garnélarák. A szusi készítése egy művészet. Egy élet munkája elsajátítani a megfelelő technikát. Enni sem szabad csak úgy. Nem ám nekiesünk, mint Gálék kocája. Minden szusi egy falat méretű. Kézzel illik megfogni, de a pálcika használata is elfogadott. Kapunk még hozzá szója szószt, frissen reszelt wasabit (japán zöld torma) és apróra vágott savanyított gyömbért is. A szójába a halas felét mártjuk, nem áztatjuk meg tunkoljuk. Egyben illik elfogyasztani a falatot, nem ketté vagy még többe harapva. Hamm, és kész. A falat után kell a gyömbért elmajszolni, soha soha soha nem a szusival egyszerre. A szójaszószba nem illik bekeverni a wasabit, de pálcikát használva tehetünk a falatunkra extra csipetet. Ezekre nagyon kell figyelni, mert zsenánt lenne megsérteni az étteremben tartózkodó japánokat és főleg a séfet. Otthon is nekifuthatunk a szusi gyártásnak. Erre már komplett szetteket találunk a szupermarketekben. A rutin meg majd jön idővel. Majd' elfelejtettem: a falatnyi halak nyersen fogyasztandók! 

どうぞお召し上がりください

A Sushi Go! játék nem új, 2013-as. Phil Walker-Harding találmánya, amit a Gamewright adott ki.

 A kis fémdobozban kapunk 108 darab kártyát és egy kis szabálykönyvet.

A Sushi Go!-ban egy étterem vendégei vagyunk. A legjobb fogásokat szeretnénk összeválogatni magunknak a körbe-körbe haladó tálakról. A nigirinkre wasabit tehetünk, sashimi fogásokat rakhatunk össze és még pudingot is fogyaszthatunk. Persze óvatosnak kell lennünk, hogy a megfelelő kombinációkat a megfelelő időben szerezzük meg az asztaltársaságunk előtt. Ha ügyesen válogatunk, miénk lesz a legtöbb pont, a győzelem és a legfinomabb fogások.

Tehát a játék célja, hogy a legtöbb pontot gyűjtsük össze a rendelkezésre álló fogásokból, amiket a kártyák szimbolizálnak. Nézzük meg a kártyákat!   

A 108 lap a következőképp áll össze: 14 db tempura, 14 db sashimi, 14 db gőzgombóc, 12 db 2-es maki, 8 db 3-as maki, 6 db 1-es maki, 10 db lazac nigiri, 5 db polip nigiri, 5 db tojás nigiri, 10 db puding, 6 db wasabi és 4 db evőpálcika. 

Az előkészület gyakorlatilag annyi, hogy jóóóóól megkeverjük az összes kártyát és a játékosszámnak megfelelő mennyiséget osztunk. 2 fő esetén 10 kártya és minden új játékos beállásával eggyel kevesebbet osztunk. 5 fő a max, 7 lapos osztással. És kész passz.

A játék 3 körre oszlik, és minden kör ugyan úgy zajlik. Mondjuk úgy: van esélyünk belehúzni, ha az első kör nem lesz fényes. Tehát osztottunk, eztán szemrevételezzük a lapokat majd kiválasztunk egyet. Ezt a lapot képpel lefelé magunk elé helyezzük. Mindenki kalákában, egyszerre - nincs játékos sorrendiség. Ha ez megvan, akkor a maradék lapjainkat átadjuk a tőlünk balra ülő játékosnak. Ezután mindenki felfedi a lerakott lapot, hogy mindeki jól lássa a másikét és az asztalon is hagyjuk őket így. És újra mehet egy lap kiválasztása, lehelyezése és a megmaradt lapok átadása. És újra. És újra. Stb. Ez addig megy, amíg csak 1-1 lap marad a kezünkben. Ekkor már nem kell titkolózni, lerakjuk a gyűjtött lapjainkhoz azt is. A lerakott lapok pontértékét összeszámoljuk mindenkinek, rögzítjük valahova a számokat, hogy el ne felejtsük. Ezzel vége is az első körnek. A 2. és 3. kör pont ugyanígy zajlik, majd a végén összesítjük a pontokat. A nyertes a többletpont tulajdonosa.

Mivel a szabály tényleg csak ennyi, van lehetőség a lapkombókat kivesézni. A következőket kell tudni:

A wasabi használata: ha lerakunk egy wasabit, akkor azt kombinálhatjuk egy nigiri lappal (amiből ugyebár 3 fajta van). Ha van már előttünk nigiri lap, akkor azzal, ha nincs akkor a kövivel kötelezően. A wasabival a nigir értéke 3-szorosára nő.

Evőpálcika: Segít 2 lapot letenni egyszerre. Mert, ha van előttünk képpel felfelé pálcika, és szeretnénk duplázni, akkor felkiáltunk, hogy SZUSIGÓÓÓÓóóóóó! és lerakunk 2 lapot. Viszont a pálcikát visszavesszük a kezünkbe. Takitikai eszköz, de pontot nem ér.

Maki tekercsek: van olyan, amin 1, 2 vagy 3 darab maki látható. Akinél a legtöbb tekercs lesz a végén az kap 6 pontot, a második legtöbb 3-mat. Holtverseny felezi a pontokat. 

Tempura: kettesével érnek 5 pontot. Igyekezzünk párban tartani őket, tehát.

Sashimi: ez viszont hármasával ér 10 pontot. Nagyon kell ügyeskedni, hogy összegyűljenek. Tehát, ha 1 vagy 2 sashimivel zárunk, akkor pechünk van.

Gőzgombóc: a hosszútávú befektetés. A pontérték exponenciálisan nő a gombócok számával. 1 gombóc 1 pont. 2 darab már 3 pont. 3 db - 6 pont, 4 db - 10 és 5 db vagy több az 15 pont. "A vagy több" rész meglehetősen ritka eset.

Puding: akinél a legtöbb van, az 6 pontot kap. Akinél a legkevesebb, attól levonunk 6 pontot. Hssssssz, komisz dolog ez.

Éééééés ennyi! 

Akiket jobban érdekelnek a fogások mélyebb megismerése a netről kiguglizva kiszaszerolhatja őket (például, hogy mi is a tempura). A Sushi Go! egy végtelenül egyszerű mechanikájú kis játék. Csak a pontokra kell figyelni, de nincs gond, mert a kártyákon fel van tüntve mind az értékük, mind a kombinációk értéke. Szóval megjegyezni csak annyit kell, hogy lerakunk egy lapot, és tovább adjuk a többit. Az igazán profik kukucskálhatják a többiek lerakott lapjait, és kibabrálhatnak velük ügyesen. Magyar nyelven is kapható. A grafika nagyon ariiiiiiiiiii. A kis dundi arcú falatkák mosolyogva várják, hogy az emésztőnedvek medencéjében feloldódjanak. A 8 éves korhatár szerintem picit akár csökkenthető. Majd a fölnőttek számolnak. Nagyon pirgi-pörgi kis játék. Talán 15 perc sem kell egy partihoz - max a matek miatt. Az, hogy fémdobozban adják extra jó és igényes megoldás. Nincs nagy helyigénye valójában és méretéből adódóan simán portábilis. Talán annyi, hogy 108 lapot kevergetni nem egyszerű produkció, de mindent meg lehet oldani. A szabálykönyv végén esik még pár szó a gyártókról, ami kedves dolog és informatív. Illetve vázol még pár variát a játékra, de azokkal sem lesz eget verően más a dolog. Szóval rendeljünk egy adag igazi szusit (vagy készítsünk sajátot, még jobb), rakjunk be hangulatos zenét, esetleg még egy sakét is töltsünk és jöhet a mehet!

Ajánlott és hajrá és tessék nekifogni! Suhsiiii... GOOOOOOooooo!

>.<  (nem túl) ősi japán emoji

Típus: kártya
Játékosok száma: 2-5
Ajánlott kor: 8+ év
Játékidő: 15 perc
Grafika: 4/5
Komplexitás: 1/5
Újrajátszhatóság: 2/5

Összesen: 4/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

A képen Macska Marcella épp nincs elragadtatva a mancsában maradt lapoktól. A taktikázás nem az erőssége. De hát végülis, csak egy macska.