Tōkaidō (東海道) a Kyotot Edoval összekötő út neve. A "Keleti tengeri út", mely az öt legfontosabb útvonalak egyike volt az Edo korszakban (1603-1868), Japánban. Honshu szigetének keleti partjai mellett halad végig, ahogy a neve is mutatja. Az út 514 km hosszú volt, melyet az emberek gyalog vagy szekereken tettek meg. Az eredeti Tokaidon 53 állomás helyezkedett el a két jelentős város között. Természetesen az út nem csak a közlekedés és szállítás szempontjából volt jelentős, hanem a művészeteket is inspirálta.

Köztük a Funforge-ot is, akik kiadták az utazást egy játék formájában. A játék 2-5 főig játszható és a végére egy virtuális kirándulást tettünk az ősi úton, annak stációinál meg-megállva. Gyönyörű, letisztult grafika hófehér alapon, ahogy egy Japán tematikájú játéknál várjuk. Minimalista, de ami fontos az rajta van.

Kapunk egy játék táblát, ami - ahogy az út is - hosszú és vékony. 5 játékos miplit, ugyanennyi utazás jelölőt és színes tokent. 50 pénz jelölőt. Esetünkben lukas garast. 10 utazó lapkát, 12 meleg forrás kártyát, 60 panoráma kártyát, 25 étel kártyát, 24 szuvenír kártyát, 14 találkozás kártyát és 7 Achievment kártyát. Ahogy a felsorolásból is kiderül itt minden az utazásról szól. Ha modern szemmel nézzük, akkor a turizmusról. Költünk pénzt, találkozunk karakterekkel és meglátogatunk különböző helyszíneket. A célunk, hogy célba érve a legtöbb pontot gyűjtsük az utazók közül. Megspékelve a végén külön pontokkal az elért egyéb teljesítményekért. Kocka nem is kell a haladáshoz. Mindig a legutolsó mezőn álló játékos következik, addig amíg meg nem előzi az épp előtte haladót. Nem kell sietni, ha közben még megáll, megvárjuk. Az út során mi döntjük el hol állunk meg, hogy ebből különféle előnyökre tegyünk szert. Adakozhatunk a templomoknak, vehetünk fürdőt egy forrásból, panoráma képet készíthetünk (3, 4 vagy 5 darabosat) és megannyi mást látogathatunk meg. Egyedül a fogadókban kötelező megállni - enni mégiscsak kell - és ott be kell várni a brigádot. Aztán uccu neki újra. Nem is érdemes belemenni ennél több részletbe, a leírásban minden tudomány benne van.

Talán ki is derült mostanra, hogy ez nem egy adrenalin bomba játék. Lassú és csendes. Valahol ebben is van a bibi. Mondhatni egyáltalán nem stimulálja a játékost, hacsak a vizuális érzékünket nem a grafika miatt. A kihívás mértéke is mértékletesnek mondható. Az ember elvan, lépeget, eszik, nézelődik, találkozik, stb. aztán véget ér a játék. Győztünk? Mindegy is talán.

Ez egy szép tisztelgés az ősi Tokaido előtt. Nem hinném, hogy világbajnokságot rendeznének belőle. Bááááár... hm... Ám a megfelelő körülmények között, hangulatban, szép háttérzenével, egy nyugodt estén simán el lehet lépegetni a célba egy oda-visszavágón. Ketten nem annyira jó, mert egy "bot" játékost is üzemeltetnünk kell, amivel ugyan kibabrálhatunk a másik játékossal, de inkább csak ballaszt. Akkor inkább játsszuk hárman vagy többen. Japán-mániákusoknak kötelező, a törpiek meg próbálják ki és meglátják, mint a szamurájt a 25-ös kilométerkőnél.

Típus: Tábla
Játékosok száma: 2-5
Ajánlott kor: 8+
Játékidő: 45 perc
Grafika: 5/5
Komplexitás: 2/5
Újrajátszhatóság: 3/5

 Összessen: 4/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!