Az X szárnyú vadászokat az Incom Corporation gyártja. Az űrhajó mára a Felkelés szimbolumává vált. Aki meglátja azonnal Luke Skywalker-rel asszociálja, aki az első Halálcsillag elpusztításánál egy ilyen gépet vezetett R2D2-val. Vagy, amikor megtanultuk, hogy a méret nem számít, amikor ki kell emelni egy X szárnyút a mocsárból. Az eredeti koncepcióban a T-65-ös egy egyszemélyes vadász űrhajó, asztromech droid támogatással. 10 tonna súlyú és 12,5 méter hosszú. Természetesen azóta sok módosításon ment át, később a T-70-es sorozat egyik példányát Poe Dameron vezette az Ellenállás kötelékében. De a Z-95-ös Fejvadász is az X szárnyú alapján készült. Biggs Darklighter, Jek Porkins, Wedge Antilles és még sorolhatnánk az ismert és kevésbbé ismert pilótákat. Az alábbi képen egy E-szárnyú vadász van, ami ötvözi az A-szárnyú gyorsaságát és az X-szárnyú strapabírását. Tudom, tudom ez nem X, de személyes kedvenc.

2012-ben a Fantasy Flight Games kiadta a Star Wars: X-Wing Miniatures Game-et. Egy alapvetően 2 személyes Dogfight szimulátort, azaz a játékban a pilóták harcát tudjuk reprodukálni. Az ötlet nem új, még csak nem is a konkurens Star Trek volt, aki először előrukkolt vele. Bár előbb volt a Star Trek játék, mint a SW, nem lett ekkora siker.

Az alap doboz tartalma: 1 szabálykönyv, 1 quick start könyv, 3 festett makett (1 X-Wing és 2 TIE Fighter), 3 átlátszó műanyag talapzat, 6 átlátszó műanyag toldó, 8 kétoldalas űrhajó token, 11 manőver jelölő, 3 manőver tárcsa, 19 akció token, 13 speciális küldetés token, 6 aszteroida jelölő, 2 pajzs token, 3 stressz token, 3 kritikus találat jelölő, 27 számozott jelölő, 13 hajó kártya, 33 sérülés kártya, 5 upgrade kártya, 3 piros támadó kocka, 3 zöld védekezés kocka és 1 távolságmérő. Huh, nem kevés.

Tehát az alap dobozban 3 gépet kapunk, amiket "röptethetünk" és amikkel csatázhatunk. A csata egy 1 méter x 1 méteres területen zajlik mindig - erre bármilyen felület megfelel. A feladat: megsemmisíteni az ellenséges hajókat. Amennyiben külön küldetést játszunk, akkor annak megfelelően változik a cél. A játék erre is ad ötleteket, például konvoj kíséret vagy szatellitek megsemmisítése. Kiválasztjuk melyik oldallal szeretnénk lenni és jöhet a mehet.

A szabályok nem bonyik, de van elég apró nünüke bennük, hogy most nem fogunk az egészen végigmenni. Inkább csak átfogó alapok lesznek.

Minden kör ugyanabból a 4 fázisból áll: 1) tervezés, 2) aktiválás, 3) csata és 4) vége/takarítás fázis. Miután összeraktuk a gépeket, hozzárendeltük a kedvenc pilótáinkat, felfegyvereztük pajzzsal és/vagy torpedókkal és rakétákkal indul a tervezés. Ez azt jelenti, hogy hunyorogva megnézzük a játékteret és próbáljuk belőni, hogy hova is akarunk repülni. Szemből akarjuk fogadni az ellenséget, vagy megkerülős csellel dolgozunk, stb. Ehhez a Manőver tárcsákat használjuk, amin beállítjuk, hogy mit hajtunk végre. Például egy könnyű bal 2-es kanyart, vagy egy nehéz 5-ös hajtűkanyart. Az ellenfél ugyanígy tesz. Ha mindenki tervezett az összes űrhajóra, akkor jöhet az aktiválás. Ahol a gépek elindulnak a terveknek megfelelően, és a kapott manőver jelölőket használva precízen kimérjük hova érkezik hajónk. Ha mondjuk a 2-es könnyű kanyart hajtjuk végre, akkor a megfelelő kanyarodó 2-es jelölőt használjuk. Amikor megérkeztek a hajók, és nem egy aszteroidán kötöttünk ki, jöhet a csata. Ha az ellen lőtávolban van akkor BUMM vagy inkább CSSSSSIUUU (lézer imitáció), mehetnek a rakéták satöbbi. Támadó kocka dobás és védekező kocka dobás és reménykedés. Ha ez megvan regisztráljuk az okozott kárt (ha volt), és húzunk sérülés lapot vagy más tokennel jelöljük, amit kell. Majd, ha mindenki végzett eltakarítjuk a terepről, ami nem kell és felkapjuk a tervező tárcsákat, hogy jól megtervezzük titokban a következő manőverünket. És így tovább. Az nyer, aki előbb.

Ez tényleg csak egy rövid kivonat a játékról, és remélem adott egy kevés feel-t arról, hogy hogyan is zajlik. Ha ennél többet akarnék írni, akkor egyszerűbb a szabálykönyvet belinkelni. Ami viszont tény, hogy egy nagyon jó kis játék, ki van találva rendesen az összes mechanizmus, mi lesz, ha ez vagy az történik, hogyan mérünk, lövünk, a manőverek nehézsége és sorolhatnám. Végig kell nyálazni egyszer a szabálykönyvet, de utána már, mint a karikacsapás megy. Egy nagyon élvezetes, hangulatos fél vagy 1 órát kapunk. Bevallom én nagyon bele tudtam magam élni, ahogy a TIE vadászok kergetik az X-Winget és vica versa. Kicsit megidézte a 90-es évek PCs X-Wing játékát, csak ez jobb. A grafika jelen esetben inkább a makettet jelenti, és azt kell mondjam szépek lettek, nem elnagyolt kindertojás minőség. A pilóták, a képességek, a fegyverek és upgrade-ek változatosak, lehet próbálgatni. Nem véletlen, hogy világbajnokságot és különféle versenyeket is rendeznek belőle. Kis hazánkban is van rendes fan clubja, aki rákap mindenképp keresse meg őket (KEX), sokat lehet tanulni és jókat repülni, jó fej csapat. Az ajánlott kort tényleg vegyük csak ajánlottnak. Lelkes kis mókusok előbb is elkezdhetik.

Ez volt a "pro" oldal, de nem lenne teljes a kép, ha a "kontra" oldalról nem ejtenénk szót. A leírt doboz tartalom az alap dobozt mutatta be. Az 3 űrhajó. De milyen dogfight, űrcsata az, ahol 3 nyomorult hajó kergeti egymást? Mi a megoldás? A beruházás. Venni újakat, bővíteni. Mennyi van extrában? Csak pár példa: TIE Advanced, - Interceptor, - Bomber, - Striker, - Decimator, - Phantom, Y-, A-, E-, B-Wing, a Falcon, a Ghost, Corelliai Corvette, Naboo Fighter, IG-88, Slave 1, ARC-170, Z-95, Droid fighterek. Nem sorolom fel mindet. Oké, akkor veszek egy E-Winget. Juhú! De az még nem egy osztag... Csak jó lenne még pár darab? Szerencse, hogy a kiegészítő űrhajók nem csak a maketteket adják, hanem újabb upgrade kártyákat, ami máshova is használható. Meg aztán jó lenne egy playmat, ami szép, tematikus, így nem kell a konyhaasztalon játszani. Igaz, emiatt nem is egy könnyen mozgatható játék. Szóval, ha tényleg egy jót akarunk játszani - amolyan film-szerűt -, akkor a zsebünkbe kell nyúlni. Az egyes darabok nem "túl" drágák, de a 4-dik, 5-dik után, ha elkezdünk számolni... ne kezdjünk el számolni.

Egy másik - sokkal bosszantóbb - dolog. Jelen leírás az első generációs játékot vette górcső alá. Csakhogy kijött a 2nd edition. Alapjaiban maradt a játék. ami volt, csakhogy az eddigi beruházásaink nagyjából a kukában landolnak - kivéve a makettek, a playmat meg a kockák. Ugyanis a játék jobb lett, mééééég kifinomultabb méééééééég extrább. Aláírom, hogy fontos a fejlődés, de hogy még kifizessek kb. 50.000 Forintot egy "Conversion kit"-ért, hogy csak az egyik csapatom (Felkelők, Birodalom, Ellenállás vagy Fejvadászok) kártyáit lecseréljem? Minden faction-t külön kell kifizetni. *köh-lehúzás-köh*. Szóval, ha valaki belefog döntse el előre, hogy melyik kiadásba öli majd a pénzét, mert nagyon nem mindegy. Én speciel, amíg a lottó 5-öst nem nyerem meg, addig marad a 1st edition.

De akkor is! Nekem az egyik kedvencem, mert nagyon adja a feelinget. Vagy azért mert a szemét birodalmat lőni jó vagy mert a felkelők söpredékét móresre kell tanítani. Pompás.

Red Squadron standing by!

Típus: Stratégia, Wargame
Játékosok száma: 2
Ajánlott kor: 14+
Játékidő: 30-60 perc
Grafika: 5/5
Komplexitás: 3/5
Újrajátszhatóság: 5/5

Összesen: 5/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

H.P.Lovecraft sajnos egyike azon megannyi művésznek, aki nem élhette meg műveinek igazi sikerét és főleg kultusszá válását. Korai halála - 46 évesen - szintén nem segített ebben Howard Philipsnek. Amikor 1926-ban a Cthulhu hívása megjelent még csak egy no-name magazin egyik története volt, egy ismeretlen wannabe írótól. Abban az évben a Chtulhu az érdeklődési listákra fel sem került. Meglepő lehet, hogy a történet nem egy hosszú olvasmány - kis szedésű könyvben alig huszon oldal. Ám mégis elég volt ahhoz, hogy lassan - nagyon lassan - rajongókat gyűjtsön és elkezdje kinőni magát. Ez persze már inkább az 50-es és 60-as években történt. Szegény Lovecraft tudta nélkül. És sorra jelentek meg a mítoszt meglovagoló, bele illeszkedő, azokat kiegészítő művek vagy csak simán rip-off történetek. Itt nem is áll meg a dolog, hisz mára már-már vallássá vált és szektaként várják egyesek az Ősi Öregek visszatértét. Ismerve azok történeteit bízom benne, hogy nem lesz igazuk a mítoszt komolyan vevőknek.

A Rougarou (ejtsd: Rugaru) egy önálló történet, ami a Fantasy Flight Games, Arkham Horror TLG családjának része, és 2016-ban jelent meg. A játék folyamatosan termel újabb és újabb kiegészítőket - hála népszerűségének -, amik vagy egy komplett, több scenáriós sztorit mesélnek el, vagy egy-egy különállót. A Rougarou átka az utóbbihoz tartozik. Vagyis megvesszük és már mehet is a móka - oké, az alapcsomag kell hozzá a nyomozókkal és felszerelésükkel. Sőt a szerzett XP pontjainkkal.

Mit is kapunk a pénzünkért? Egy átlátszó műanyag dobozban 62 darab kártyát és 1 leírást. A leírás ahhoz kell, hogy felépítsük, előkészítsük a játékot. A szabályok nagyjából ugyanazok, mint az eredetiben. Szóval egy pakli kártyánk van.

És ebből egy nagyon jó kis sztori és játék kerekedik ki! A játék menetéről, céljáról, amennyire lehet már volt szó, így az most nem kerül bemutatásra. Tessék elolvasni! Viszont arról sem írhatok, hogy mi is történik velünk a játék során hisz az spoiler lenne, az meg mekkora rablás, ha megfosztunk valakit egy élménytől. Akkor mi marad? Egy kis adalék info, jöhet? Okkkés.

Mi is a Rougarou? Louisiana vérfarkasa. Telehold, a Bayou, csillagok, békák kuruttyolása és moszkitók zümmögése. A távolból pedig egy vonyítás hallik. Mintha farkas lenne. De nem az. Nem lehet az! A lény a hátsó lábain áll mocsaras algával borított teste pedig hatalmasabb, mint bármely farkas. Ő a Rougarou. A legendája egyáltalán nem fiatal. Már a XVI. században előkerült a hatalmas farkas-ember. A történetét mindenki máshogy meséli, de a megjelenésében és abban, hogy el van átkozva, mind egyetért. Mi a Bayou? Észak-Amerika déli részének mocsaras vidékei. Békák, aligátorok, moszkitók, teknősök és piócák osztoznak rajta más állatokkal és azzal a kevés emberrel, aki ezt választotta lakóhelyéül. Lovecraft már előhozta a Bayou-t, mint helyszínt, így össze lehet kötni.

A játékban ezúttal ide utazunk kivizsgálni egy sorozat gyilkos esetét. Ám ahogy haladunk lépésről lépésre, lesz egyre világosabb, hogy a mélyben valami sokkal rosszabb lakozik, mint egy hétköznapi gyilkosság.

Nagyon jó kis kiegészítője az alapjátéknak. Kb. egy-másfél óra alatt végig lehet zongorázni. A korábban megismert mechanika továbbra is működik, a szörnyek jönnek, mi futunk vagy harcolunk, sérülünk vagy megőrülünk. A grafika a szokásosan elvárhatót hozza. Magyar kiadás persze nincs. Gyerekektől távol tartandó.

Ha épp nem akarunk nagyobb beruházást csinálni és egy komplex történetbe fogni - mint pl. Dunwich Legacy sztori, amihez meg kell(ene) venni 1 fő történet dobozt és 6 kiegészítőt ahhoz, hogy végig játsszuk töviről hegyire -, akkor ez pompás ár-érték arányú játékocska. Akit már elkapott az Arkham Horror gépszíj, ezt mindenképp szerezze be. Azaz már be is szerezte és túl is van és egyet is ért a fentiekkel.

Típus: Kártya
Játékosok száma: 1-4
Ajánlott kor: 14+
Játékidő: 60-120 perc
Grafika: 4/5
Komplexitás: 3/5
Újrajátszhatóság: 4/5

Összesen: 4/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

1954-ben megjelent az Akira Kuroszawa rendezte 7 Szamuráj (七人の侍, Shichinin no Samurai) c. film. Kult. Klasszik. Pont. A történet szerint haramiák támadnak meg egy kis falut Japánban, és 7 szamuráj kel segítségükre. Ennél nem is érdemes többet mondani, mert a film mélysége csak akkor jön elő, ha megnézzük. És tessék megnézni. A film oly annyira sikeres lett, hogy Hollywood megcsinálta a saját verzióját 1960-ban a 7 Mesterlövész címmel. Persze átalakította a maga módján, a szamurájok cowboyok és a falu mexikói lett. De az alap ugyanaz. Az amerikai re-make egy második re-make-et is megélt 2016-ban, de azt vegyük úgy, hogy nincs. Hogy mekkora a 7 szamuráj hatása? Két szó példa gyanánt: Star Wars. Gerge Lucas nem is titkolta, hogy Kuroszawa filmje mekkora hatással volt rá, és hogy simán "lopott" ötleteket. Szamuráj és Jedi? Hm? Hm! Na,ugye! Így persze társasjáték is megjelent. Íme.

A fiatal társasjáték ötletgazda, Antoine Bauza játékát a Funforge adta ki 2014-ben Samurai Spirits néven. A koncepció adott: 1-7 szamuráj és megannyi gonosz, akik egy falut támadnak meg és ha kell a földig rombolják és felégetik. Nem kedves fickók.

A doboz tartalmaz 1 szabálykönyvet, 7 szamuráj táblát, 7 szamuráj miplit, 7 különböző támogatás tokent, 6 falusi házat, 10 barrikádot, 3 család jelölő tokent, 66 fosztogató kártyát, 1 táblát, ami a falut jelöli, 1 első játékos jelölőt és 7 sérülés tokent. Ennyi kell ahhoz, hogy megmentsük szegény falusiakat a rájuk leselkedő banditáktól.

A cél túlélni 3 kört úgy, hogy a végére legalább 1 család és 1 ház megmaradjon. Lerakjuk a falut jelölő táblát, középre a 3 család jelölő tokent (baba jelzi), a 6 házikót és barrikádokat a szélére, mégpedig annyit, ahány szamuráj van plusz még 2-t. A játékosok kiválasztják - akár random, akár jól megfontolva -, hogy melyik szamuráj bőré bújnak. Felhelyezik a miplit a szamuráj tábla 0-ás mezőjére és a támogatás jelölőjüket is a helyére teszik a tábla bal felső részén. Minden szamuráj máshogy járulhat hozzá a sikerhez, más a támogatása. És indul a mandula! A játékosoknak, amikor rajtuk a sor 3 akció közül kell 1-et végrehajtani. Ez lehet Harc, Támogatás vagy Passzolás. Ha nem passzol vagy támogat, akkor húz egy gonosztevő kártyát a falu mellé helyezett pakliból. Fontos tudni, hogy az egyszerű haramiák 1-től 4-ig vannak számozva, ezzel jelölve a nehézségüket. A "kis főnökök" az 5-ösök és a "nagy főnökök" 6-osok. Az első - kb. bemelegítő - körben csak az 1, 2, 3 és 4-es ellenfelek vannak játékban, szám szerint annyi, ahány szamuráj szorozva 7-tel. Szóval, húzunk egy lapot, mert a harc mellett döntöttünk. Ekkor két dolgot tehetünk: harcolunk (kockáztatva, hogy pl. legyengülünk) vagy megvédjük a falut. Minden szamurájkártya jobb oldalán egy számsor található, mely 0-tól akár 10-ig is mehet - ez is karakterenként eltér. Így ha face-to-face nekiesünk az ellenségnek, akkor a kártya jobb oldalára helyezzük annak lapját, és a miplinket annyival léptetjük a skálán előre, amekkora szám van írva a banditára (egykettőháromnégy). VAGY védekező állást veszünk fel, és vagy magunkat (rizskalap ikon) vagy egy házat (ház ikon) vagy egy családot (család ikon, mi más lenne?) védünk meg. Hogyan csináljuk? Amennyiben a bandita lapján található az iménti zárójeles ikonokból bármelyik, akkor a szamurájkártyánk bal oldalára (az ikonokat egymás mellé szépen) helyezve megvédjük az ikont jelölő dolgot. És ennyi a harc. Jöhet a szomszédunk.

Aki dönthet úgy is, hogy támogat, és a kis támogatás tokenjét odaadja valakinek - most nem vesszük végig őket, elég az hozzá, hogy nélkülük nem lesz siker. Aki pedig megkapta, amikor rá esik a sor használhatja - majd szépen visszaszolgáltatja a tulajnak. Mivel a szamurájkártyára rá is van pingálva a támogatás ikon, így ha nincs is fizikailag nálunk a sajátunk, akkor is használható. Elvégre a mi képességünk. Viszont, ha támogatunk, a következő bandita a pakli tetejéről átoson a falu kapujába, mint biztos támadás, amitől ebben a körben nem védtük meg a falut. Ha pedig passzolás van, akkor elfektetjük a miplit és, mintha ott sem lennénk a kör végéig malmozunk. A 3 akciót addig kell csinálni körbe-körbe, amíg vagy elfogy a bandita pakli, vagy mindenki passzolt. Fontos még, hogy a banditák kártyái egy-egy ikonnal azt is jelölik, hogy milyen további károkat okoznak az egyes körökben. Ez csak akkor érvényes, ha a bandita a szamurájkártya jobb oldalán van! És mindig az ELŐTT aktiválódik, hogy a játékos belekezdene a körébe - például a harcba. Tehát, ha mondjuk van egy sérülés szimbólum, akkor már pakolhatjuk a vércseppet a lapunkra - hacsak egy támogatás ezt nem gátolja meg. Vagy történhet más csúnyaság is. Most a "Kiai" erőről nem ejtenék szót, de tudni kell, hogy azzal, hogy a mipli a legnagyobb számunk felé menetel egyben közeledik a különleges képességünkhöz is, amit úgy aktiválhatunk, ha a mipli pont rá érkezik - tehát érdemes sőt kell is számolni, hogy hanyas gonosz hova kerüljön. Na meg aztán, ha 2-t sérülünk, akkor előjön belőlünk az állat. *kacsint-kacsint*.

A kör végén pedig lehet "nyalogatni" a sebeket, megnézni, hogy mindenkinek sikerült-e a 3 ikon mellé bandita kártyát tenni - ha nem, akkor vagy sérülést szenved, vagy lekerül egy házikó vagy egy család jelölője, attól függően mely ikon hiányzik. Ne felejtsük el, hogy csak 3, azaz három darab család jelölő van. Mint a szemünk fényére! Szerencsére a családok is be-besegítnek amennyire tudnak. Illetve a sunnyogó behatolók is célt érnek, és elkezdik égetni a falut, ha van a kártyájukra lángnyelv festve. A második körre újrakeverjük a banditákat plusz belet teszünk annyi "kis főnök" kártyát, ahány szamuráj van. És kezdődik elölről - minden marad a helyén, ha elveszettünk egy házikót, ha sérültünk, ha már csak 1 család van, stb, ez mind-mind így marad. Kivéve a miplink, ami újra 0-át kell mutasson. Ha túléltük a 2. kört is, akkor jöhet a végső roham, ahova annyi "nagy főnök" - 6-os számmal - kerül a bandita pakliba, ahány szamuráj van. Persze a korábbi kártyák még mindig bent maradtak egytől egyig a pakliban. Bizony. Éééééés ennyi. Csak túl kell élni és győzni a 3 körben. A szabályok egyéb flikk-flakkjait tessék kiszaszerolni.

Black Jack. Másnéven a 21. Gyakorlatilag ez a játék, egy szamuráj témába bújtatott és jócskán kibővített, felturbózott és kiszínezett 21-ezés. Döntenünk kell folyamatosan, hogy inkább védünk vagy inkább harcolunk, de már a kollegának is kellene segíteni vagy tényleg passzoljunk, mert, ha fuccs van, akkor bukunk egy barrikádot - amik, ha elfogynak a házakat bukjuk be. A játék egyszerű. A segítség nyújtás és különleges képességek, amik picit bezavarnak, de azokat is át lehet látni idővel. Elsőre "lári-fárinak" tűnhet, és ha már az elején folyamatosan nyerünk, akkor kukkantsuk meg újra a szabálykönyvet, hogy tuti jól csinálunk-e mindent.

Végre egy olyan doboz, ami pont akkora, amekkora kell! Nincs sallang, nincs extra hely benne - csak azért, hogy drágább legyen a játék. A grafika nagyon szép, stílusos. A borító kicsi izés, mert mintha egy kezdő marketinges csinálta volna, aki megpróbált mindent belepakolni egy képbe ló-liba elven (ami sikerült is). Pompás, hogy a szamurájok egyediek - neveik vannak, más-más fegyvereik - nem lennék meglepődve, ha lenne valami háttértörténet róluk a neten. Az alap gonosztevők egyformák, a "kis főnökök" között már akad eltérés, és a "nagy főnökök" mind különböznek, ami szintén tök jó. Ha valakinek nem lenne elég kihívás az alapjáték, lehet a nehézséget fokozni. Csak bátran. Szerencsére magyarul is kapható, bár a második oldalon egyből találhatunk nyomtatási hibát a leírásban. Illetve a betűméret nem az én szememre van kalibrálva sajna. Plusz a kártyák minősége is hagy kívánni valót maga után - volt olyan, amelyik nem lett szépen levágva és ott fityegett egy másik kártya pár millimétere, cserébe egy másiknak meg a sarka szakadt be gyárilag. Kár. Az 1 illetve 2 személyes mód nagyon hasonló, ami a játékmenetet illeti - magyarul ha egyedül játszunk, akkor is 2-en játszunk. Úgy is jó.

Egy közepesen kicsi dobozban egy nagyon-nagyon-nagyon jó játék. Csak ajánlani lehet. Főleg, ha sikerül 7-en játszani. Nem egy túl hosszú valami, lehet pörgetni. És már csak azért is győzni! Ha valaki eléggé elvetemült, akkor csinálhatja azt is, hogy elkezd a Tokaido-val játszani, és ha találkoznak egy szamurájjal, akkor beékelnek egy Samurai Spirit partit is. Na jó nem.

A végére egy üzenet a tervezőtől:

Típus: Stratégia, Kártya
Játékosok száma: 1-7
Ajánlott kor: 9+
Játékidő: 30 perc
Grafika: 4/5
Komplexitás: 3/5
Újrajátszhatóság: 5/5

Összesen: 4/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

Hivatalosan New Scotland Yard a név, bár a köztudatban a "New" nincs benne. Eredetileg a Metroplitan Police Service látta el London városának rendőri funkcióit. 1829-ben egy államférfi, bizonyos Robert Peel, javaslatára elfogadták a Metropolitan Rendőségi törvényt, gyakorlatilag lerakva ezzel a Scotland Yard alapjait. Fun fact: az angol rendőrök beceneve Bobby. A beadványért felelős politikus neve Robert. Bob. Bobby. Hát innen a név. Azóta a Scotland Yard-ot világszerte megismerték és összekötötték az angol bűnüldözéssel. Nem, James Bond nem a Scotland Yard-nál dolgozik. Ő MI6-es, azaz a titkos szolgálat tagja. De Sherlock Holmes Lestrade felügyelője nagyon is, hogy a Scotland Yard-nál állt alkalmazásban.

Az eredeti játék a 80-as évek elejére datálható. Egész pontosan 1983-ra. Klasszikussá vált azóta a Ravensburger játéka. Érdekesség, hogy a 80-as évek végére kis hazánkba is eljutott. Na, nem az eredeti, de néhány lelkes honpolgárunk lekoppintotta a játékot, és "Police 07" néven kiadta. Magam is erre emlékszem, és arra, hogy bárkinél láttam ezt a játékot, az átlátszó mipli mindig hiányzott. Az eredetiben London térképét láthatjuk, a magyar változatban természetesen Budapestét. De a lényeg ugyanaz maradt. Mr X, a körmönfont galád gonosztevő menekül a rendőrség karmai elől, és a mi feladatunk elfogni őt.

A dobozban kapunk 1 szabálykönyvet, 1 térképet (a fontos tömegközlekedési megállókkal), 6 miplit (egyikük Mr X, az átlátszó), 125 különféle jegyet (metró, busz, taxi és hajó/gyalogjegy) az utazásokhoz, 2 dupla mozgás tokent, 1 jegyzettartót, amibe Mr X. írja az útvonalát, 18 tokent, amin megállók számai vannak és 1 szemellenzőt, amit Mr X. vehet fel.

Tehát a feladatunk elfogni játékostársunkat, aki Mr X. bőrébe bújt. Avagy Mr X.-ként kihúzni a játék végéig anélkül, hogy elfognának. Könnyű, ugye? Nem is annyira. Mr X. lépései titkosak, csak ő és a jegyzetfüzete tudja hol kezd és merre jár. A játék kezdetén mindenki kap bizonyos mennyiségű jegyet, amivel közlekedhet. Érdekes, hogy a nyomozók jeggyel, a közrendőrök (Bobby-k) bérlettel utazhatnak, azaz jegy nélkül. A rendőr játékosok 1 vagy 2 miplit is kezelhetnek, függően attól hányan játszanak. Mindenki húz egy random állomás számot, ahonnan indulni fog. Mr X. annyi előnyt kap, hogy nála vannak a duplázó tokenek, amikkel, ha akar kettőt léphet illetve van lehetőség titokban haladni. Mr X. minden lépése után megmutatja, hogy milyen eszközzel haladt (kivétel, ha titkos volt, de az mindig gyanús). Ebből már le lehet szűrni egyet s mást. A körében mindenki csak egyet haladhat, ami nem tűnik soknak, de a metró például nagyobb léptékben visz a célunk felé. Egy lépés per kör.

Tű a szénakazalban. Akkor így hogy lehet elfogni a gazfickót? Nos, Mr X. bizonyos lépéseinél fel kell fednie magát. Ezt a 3-dik, 8-dik, 13-dik és 18-dik lépésekor kell megtennie. Ilyenkor a detektívek összedugják a fejüket (még jobban) és egyeztetik taktikáikat. Számukra teljesen kooperatív a játék, bármit megbeszélhetnek. A játék akkor ér véget ha A) az egyik rendőr Mr X. mezőjére, állomására lép - ekkor Mr X. felfedi magát, B) ha Mr X. a 22-dik kört is túléli. Ez esetben győz a gonosz.

A Scotland Yard jól állta ki az idő próbáját és a mai napig egy izgalmas játék. Ahányszor Mr X. bőrébe bújunk valódi para lesz, hogy sikerül-e kijutni egy záródó rendőrségei "ollóból". Taktikázás magas fokon mindkét oldalon. A grafika egyszerű, egy térkép. Igazi németes design, letisztult, semmi sallang. Partijátéknak tökéletes kis társaságok esetében. És persze mindenki szeretne Mr X. lenni, így kb annyiszor játszunk, ahányan vagyunk. Külön aranyos a szemellenző, amit Mr X. visel(het), hogy ezzel is leplezze melyik mezőt nézi éppen.

A Scotland Yard nem véletlenül klasszikus. Ajánlott bármely korosztálynak, aki szereti az izgalmat és az üldözéses jeleneteket.

"Tudja miért állítottam meg?" - ismeretlen szerző

Típus: Tábla
Játékosok száma: 2-6
Ajánlott kor: 10+
Játékidő: 45 perc
Grafika: 1/5
Komplexitás: 1/5
Újrajátszhatóság: 4/5

Összesen: 3/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

Columbo hadnagy, Kojak, a Mystery Inc., Linda, Sherlock Holmes, Kántor, Magnum, Miss Marple és Hercule Poirot, hogy csak pár példát mondjak. Mind nyomozók, akik egész karrierjüket gonosztevők elfogásának áldozták. Folyamatosan sikereket aratva váltak híressé. Nyomok felfedezése, gyanúsítottak kikérdezése és a rejtély kirakós darabjainak összeállítása. Aki jó kérdéseket tesz fel, jó válaszokat fog kapni.

A Cluedo a Hasbro klasszikusa. Érdekes, hogy Észak-Amerikában Clue néven fut. Tessék tippelni milyen rég óta létezik a játék! 80-as évek? Nem-nem. 60-as? A-a. Először 1949-ben adták ki. 70 éve. Az évek alatt megannyi újrakiadáson esett át, és meg is lovagolja az aktuális trendeket a Hasbro lelkes sales csapata. De lényeg mindig ugyanaz: Mr Black meghalt, és a tettes itt van a kastélyban, nekünk pedig rá kell jönni ki az. Jöhetnek a jó kérdések: Ki? Mivel? Hol?

A doboz tartalmaz 1 játék táblát, ami a kastélyt ábrázolja felülnézetből, 2 sima hatoldalú dobókockát, 6 karaktert/miplit (mindegyikük szín-nevű, pl. Mr Green, Miss Scarlet, stb.) 6 gyilkos eszközt (kötél, csavarkulcs, pisztoly, vascső, gyertyatartó és tőr) miniatűr formában, 1 borítékot, 21 kártyát - egy darab minden karakternek (6), szobának (9) és fegyvernek (6) - és 13 bónusz kártyát. Kapunk még egy jegyzettömböt (kb 100 oldal), ahova a nyomozásunk eredményeit írhatjuk - itt szintén a nevek, helyszínek és fegyverek vannak leírva, nekünk csak ki kell pipálni.

A Játék elején húzunk egy-egy kártyát a karakter, helyszín, fegyver kártyákból, amit senki nem néz meg, és a borítékba tesszük őket. Ez lesz, amit meg kell fejtenünk. A többi kártyából kiosztunk a játékosoknak egyenlő darabot. Ez lesz a kiinduló pontunk, hisz ezek már nem lehetnek. Minden játékos a pálya közepéről kezd és dob a két kockával azért, hogy mihamarabb bejusson egy szobába, ahol felteheti a 3 nagy kérdést, de ezúttal már konkretizálva. Például: Mustard volt, a garázsban a kötéllel? A többi játékosnak ekkor meg kell mutatni egy kártyát a kezükből, ami az egyik kérdésre választ ad. Szóval, ha nálam van Mustár úr, de a másik két kérdésre nincs válaszom, akkor őt kell villantani. Ha több is egy kézben van, akkor lehet taktikázni, illetve ha egy sincs, akkor be kell vallani, hogy az adott kérdésre nem tudunk választ adni. Ha valaki nem jut be egy szobába a dobással és áthalad egy különleges mezőn a táblán, ott megállhat húzni a piros bónusz kártyákból egyet, ami instant segítséget nyújt - lehet extra lépés, vagy instant kérdés, amit feltehet vagy más hasznos dolog. Aztán jöhet a kövi játékos.

A jobb szemléltetés kedvéért a gyilkos fegyvereket és a gyanúsítottat szimbolizáló miplit is az adott szobába sorakoztatjuk (kivétel, ha valaki épp használja a figurát). Ez persze nem visz közelebb a megoldáshoz inkább látványos.

A játék addig tart, amíg valaki be nem mond egy tippet, és meg nem kukucskálja a boríték tartalmát. Ha jól okoskodott, akkor nyert. Ha nem talált, akkor figyelheti, ahogy a törpiek nyomoznak. A karakterek jól ki vannak találva, mindnek van külön háttértörténete. A kockák és a miplik is szépek. A grafika klasszikus, míves, szép. Cuki, hogy a fegyverek miniatűrként benne vannak a játékban, ráadásul fémből - kivétel a műanyag kötél. Ahogy belejövünk és megvan a taktikánk, úgy rövidül a játékidő.

Szerintem ebben is van a rákfenéje. Egynek, maximum kettőnek jó. Nincs nagy varia. Ugyanazok a kérdések, limitált lehetőségek. Gyerekeknek lehet izgalmas, ahogy belejönnek a logikázásba. Fölnőtt fejjel kicsit más a leányzó fekvése. Majd miután játszottunk vele, nem is jut eszünkbe a következő fél vagy egy évig elővenni a játékot. Kicsit olyan, mint a lexikonok voltak régen a háztartásokban. Ott kellett lenniük, mert mégis csak, milyen az, ha nincs. De igazán senki nem használta sűrűn. A Hasbro, ahogy az elején szó volt róla követi a trendeket és hypokat. Cluedo-ból is annyi jelent már meg, hogy számon sem lehet tartani. Csak a példa kedvéért: Sherlock Holmes, Simpson család, Junior, GoT, Harry Potter, Rick és Morty ésatöbbi ésatöbbi ésatöbbi. Bőr van, csak le kell újra húzni. A Cluedo egy klasszikus játék, be kell szerezzük, ott is van a polcon, és évente egyszer elő is vesszük. De mivel klasszikus, mégiscsak ott van a polcon.

"Ha minden eshetőséget kizárunk, ami marad, legyen az bármily' valószínűtlen, az az igazság." - Sherlock Holmes

Típus: Tábla
Játékosok száma: 2-6
Ajánlott kor: 8+
Játékidő: 45 perc
Grafika: 4/5
Komplexitás: 2/5
Újrajátszhatóság: 2/5

Összesen: 2/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

Elveszett városok. Hogy lehet egy várost elveszíteni, kérem? Már az sem oké, ha egy érmét elhagyunk valahol, nemhogy egy több ezer fős várost?! Pedig városok a történelem során el-elvesztek. Számtalan példa van rá. Lehet azért, mert elpusztították, ahogy a spanyolok az Inkák városait. De ott van Trója is. Vagyis, hogy nincs ott. Annyit tudunk, hogy Törökországban kellene lennie. Megesik, hogy természeti csapás áldozata lesz egy település. Ki ne hallott volna Pompeiről? És az is előfordul, hogy cakkli-pakli eltűnik a város, ahogy Atlantisszal történt. És hova lett Camelot? Arthúr király elkótyavetyélte volna? Nem tudni. Az utókorra vár a nemes feladat, hogy mesék, történelmi emlékek, legendák és ásatások segítségével a nyomukra bukkanjon. Ez hol sikerül, hol nem.

A Lost Cities éppen ezen feladat elé állít minket. Expedíciókat szervezni elveszett(nek hitt) városokba és megtalálni őket. A Kosmos játéka nagyon nem mai csirke, 1999-es. Reiner Knizia matematikus és játék kitaláló munkájának gyümölcse. Szigorúan csakis 2 fő játszhatja. Szerencsére újra kapható, igaz csak angol nyelven.

A dobozzal kapunk egy játék leírást, 1 kis táblát és 60 darab kártyát (45 az expedíciókat jelöli, 15 pedig az extra befektetőket). Kis doboz, nagy tartalom. Az 5 különböző színű helyszín  felfedezésére tehetünk kísérletet: tengermélyi város, város a Piramisoknál, a Himaláján, dzsungelben és egy vulkán mélyén. Nincsenek nevesítve, a képzeletünkre van bízva.

Tehát a célunk, hogy az egyes helyekre expedíciókat szervezzünk és profitáljunk is belőlük. "Minden utazás az első lépéssel kezdődik." Ez a bölcselet nem is lehetne igazabb ebben a játékban. Ugyanis az expedícióink kártyái 2-től 10-ig vannak számozva, és azokat kell egyesével kijátszani minden körben növekvő sorrendben. Viszont egy ilyen kiruccanás pénzbe kerül. Így minden megindított felfedező út már eleve kiadással kezdődik, -20 pont minden expedíció darabja. Szóval még el sem indultunk, de már veszteségesek vagyunk. Akkor hogy tehetjük nyereségessé az utat? Minden kártya annyi pontot ad, amennyi rá van írva. Tehát a 2-es kártya 2-t, a 3-as 3-at és így tovább. Ergo jól megfontolt üzleti érdekünk az egyes utakhoz a lehető legtöbb kártyát kijátszani. Ez nem könnyű, hiszen a lapok jól megkeverve kerülnek kiosztásra (8 darab fejenként), így lehet, hogy az egyik lap, amire nagyon várunk rég az ellenfél kezében van. Megesik, hogy a sor foghíjjas, ami nem baj, amíg növekvő a sor. Visszafele nem lehet menni. Hogy is nézne ki, ha visszafordulnánk? Megindíthatjuk akár mind az 5 expedíciót is, csak az még drágább, hisz ekkor 5x(-20) ponttal megyünk neki a játéknak. Taktikázni kell.

Minden játékosnak a köre alatt 2 teendője van. 1) Le kell raknia egy kártyát a kezéből. Kijátszhatja, megindítva ezzel egy expedíciót, vagy folytatva egy már megkezdettet, VAGY eldobhat egy lapot, amit a tábla közepén kialakított helyre rak. A lapok a megfelelő színű expedícióra kerülnek a táblán. 2) Lapot kell húzni (érdekes, hogy a kör végén van). Húzhatunk a közös pakliból, VAGY az egyik expedícióra eldobott fölső lapot is felvehetjük (kivéve amit az adott körben dobtunk). Az a lap, ami az ellenfélnek nem kellett, nekünk nagyon is jól jöhet. Ezért is kell figyelni mit dobálunk el. Extra dolog a "finanszírozás", amit egy kézfogás jelez a lapokon. Mondjuk találtunk szponzorokat. Nem kötelező kijátszani őket, de ha belevágunk, akkor ezek a lapok csak az elsők lehetnek az egyes expedíciókban. Utána már bármelyik lap jöhet, de közben nem rakhatjuk le, még ha van is nálunk. Ezáltal növeljük a felfedezőutak értékét. A lerakott "kézfogás" lapok mennyiségétől függően az út értéke 2x, 3x vagy 4x-es értéken zár majd. Akár (+) akár (-) lesz a vége. Befektetni jó, de vigyázni kell, mert lehet nagy nyeremény és nagy lehet a bukta is. A játék akkor ér véget, ha elfogy a húzópakli. Előfordul, hogy több lapot akarunk kijátszani, mint amennyi a húzópakliban van. Ekkor a játék végét azzal tudjuk prolongálni, ha a táblára eldobott lapokat szedjük vissza, hiszen az is ér. Bónuszként 20 pont jár mindig amikor egy expedíció eléri a 8-dik kijátszott lapot egy játékosnál. Amikor vége a játéknak, jöhet a matek.

Kiváló játék. Csak szuperlatívuszok felelnek meg. Két személynek tökéletes. Utaztatható, mert - még a tábla ellenére is - kis helyet foglal el. Egy oda-visszavágó mindig belefér. Nagyon jó a taktikázás, ahogy spekulálunk a lapokra - hátha felhúzzuk, holott már a másiknál van, eldobjam, ne dobjam, stb. Ha van olyan étel, ami "eteti magát", akkor ez a játék "játszatja magát". Bónusz pont a kártyák grafikájáért. Ha az egyes expedíciók kártyáit egymás mellé rendezzük sorrendben, akkor magát az út képét kapjuk meg, ahogy eljutunk a célhoz.

Magyarul még nem láttam, így az angol nyelvvel kicsit meg kell küzdeni, de megéri, mert a matek az magyarul is matek, ahogy a taktikázás is Univerzális. Nagyon ajánlott, már-már kötelező. 

Típus: Kártya
Játékosok száma: 2
Ajánlott kor: 10+
Játékidő: 30 perc
Grafika: 5/5
Komplexitás: 2/5
Újrajátszhatóság: 5/5

Összesen: 5/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

A DC Comics-ot a képregények (h)őskorában, 1934-ben alapították, New York-ban. 1935 évének elejétől publikálnak képregényeket. Ám a harmadik megjelent sorozat után kapta a nevét, mint Detective Comics. Vicces, hogy a DC Comics, az Detective Comics Comics. Superman karaktere már 1933 óta arra várt, hogy megszülessen, így kiváló ötlet volt vele kezdeni a sort. Utána jött a Sötét Lovag, 1939-ben, akkor még Bat-man néven. Egy évvel később már Batman. Wonder Woman-re kicsit várni kellett, ő 1941-ben látta meg a napvilágot. Utána pedig jött a képregények aranykora, és dömpingben a hősök. A Marvel és DC rivalizálása egy lapon említendő a híres konkurens márkákéval, mint a Coca-Cola vs Pepsi vagy Nike vs Adidas és sorolhatnánk. Ez a mai napig érezhető. Érdekes, hogy a képregények, a rajzfilmek és élőszereplős sorozatok terén a DC jeleskedik, míg a moziverzumot a Marvel uralja. A Flash például töretlen népszerűségnek örvend a TV-ben, míg lassan senki nem kíváncsi az Igazság Ligájának csetléseire és botlásaira. Annál jobban várjuk mi lett Thanos csettintésének eredménye. Ez örök, és ez (is) mozgatja a képregények világát.

A pakli építős játékok nem számítanak újdonságnak. Inkább az a kérdés, hogy ki tud hozzáadni valami újat, valami mást. Természetesen a DC is előrukkolt a saját pakli építős játékával 2012-ben, a Cryptozioc kiadásában. Batman! Superman! Wonder Woman! Cyborg! Aquaman! Flash! Zöld Lámpás! Az egész Igazság ligája tokkal, vonóval, gyantával benne van. Kérdés, hogy készen állunk-e megküzdeni a szuper gonosztevőkkel? Szerintem igen!

A játék további szereplőket is tartalmaz, az imént felsoroltak az alap karakterek, akiknek a bőrébe bújva küzdünk. De itt van még Solomon Grundy, Harly Quinn, a Pingvin, Kétarc vagy a Zöld Íjász is. A sor hosszú. A dobozban kapunk 214 kártyát, 7 szuperhős kártyát, amik nagyobbak és 1 szabálykönyvet is. Tábla nem szükséges, a képen alant látható darab csak illusztráció. A játék nem kooperatív, egymással versengünk a pontokért, amit a győzelmek után kapunk. 2-5 fő játszhatja, de egyedül is neki ülhetünk. Persze jobb, ha többen vagyunk.

Harcolnunk kell! Kiválasztunk egy fő karaktert és lapokat gyűjtünk, hogy a kezdeti csesznye paklinkat felturbózzuk, így mire a főgonosszal kell megküzdeni méltó ellenfelei lehetünk. A győztes, aki több pontot szerez a játék végére - a pontokat a kártyákon találjuk és simán összeadjuk őket a lapjainkon. A lapok között vannak gyengeség lapok, ütés lapok, rúgás lapok és sérülés lapok egyaránt. És ott vannak az ismert karakterek, különféle képességekkel is.

Semmi bonyolultság nincs a játékban. Talán, ha pár lapon van egy-két trükkösnek tűnő tulajdonság, akkor sokat mondok. Szerencsére a leírásban mindre külön kitérnek, így nem ér minket meglepetés. A kezdő lapjaink szokás szerint gyengék, így minden körben a leosztott 5 kártyánkat játsszuk ki, úgy hogy vásárló-, és támadóerőt gyűjtsünk, amivel jobb és még jobb lapokat szerzünk, illetve elszórjuk a gyenge lapokat. A központi pakliból felcsapott 5 lapból választhatunk, melyek megvásárlás után a dobópaklinkba kerülnek és későbbi osztásnál már a rendelkezésünkre állnak. Ezen lapok közt vannak vegyesen a hősök és "kisebb" anti-hősök egyaránt. A hőseink különféle képességekkel is rendelkeznek, melyeket kihasználva növelhetjük hatékonyságunkat. Például a Villám mindig első - hiszen gyors -, illetve húzathat egy extra lapot. Érdekesek a "Helyszín" kártyák, amik szintén különleges pluszt adhatnak a köreinkhez, mert nem kell őket kijátszás után eldobni, hanem végig előttünk maradnak. Így minden körben hatnak. Ha elég támadóerőnk van, nekimehetünk a főgonosznak. Azt legyőzve ő is a paklinkba kerül, és újabb gonosz kerül elő. És így megy ez minden körben. Lapok kijátszása, vásárlás, támadás, amíg el nem fogynak a fő-főgonoszok.

A játék nem tart túl sokáig, max fél óra, 45 perc. A grafika klasszikus képregény ábrázolás. Mivel a kártyáknak nincs igazán különleges képessége, amire "jaj de nagyon" oda kellene figyelni, így könnyen elsajátítható a játék menete. Hamar tanulós, könnyű játék.

És itt jön az a pont, ahol a korábban említett rivalizálást újra fel kell hozni. A DC pakliépítős játéka jó. Önmagában egy kellemes kis játék. Egészen addig, amíg nem játszunk a konkurencia játékával. Ott vannak küldetések - többféle -, a karakterek tulajdonságai jobban ki vannak dolgozva, ahogy a kártyákból szerzett "jutalom" is. Ennél játéknál én már azt sem értettem, miért erősítené az én paklimat egy gonosztevő? Amolyan "ló-liba" elven vannak hozzáadva, és bármelyiket megszerezhetjük. Illetve az összes cél az, hogy több támadó pontunk legyen, mint a főgonosz életereje. Persze, itt lehetne vitázni azon, hogy melyik játék volt előbb. De a mechanika akkor sem új, és akár kiegészítőkkel, akár más módon feltunningolhatták volna. Illetve az sem tiszta, hogy miért versengünk egymással? Azt gondolnám, hogy közös érdek győzni. Persze ezek relatíve apróságok, mert cserébe a játék tényleg egyszerű és olajozottan megy. Meg aztán olcsóbb is, mint a konkurencia hasonló játéka. Nem utolsó szempont.

Ha valaki DC rajongó, akkor mindenképp szerezze be és játsszon vele, de lehetőleg ne hasonlítsa össze más játékokkal. Úgy már okés. És lehet meghódítani az Univerzumot!

Típus: Kártya
Játékosok száma: 2-5
Ajánlott kor: 16+
Játékidő: 45 perc
Grafika: 3/5
Komplexitás: 2/5
Újrajátszhatóság: 3/5

Összesen: 3/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

Csillagok Háborúja. 1977 óta beette magát a köztudatba, új filmek, játékok, (kép)regények, fanatikus rajongók, a Jediség már-már vallás, igazi képző központot is alapítottak. Mit lehet róla mondani, amit nem tudnak a Starkiller, oppardon Skywalker rajongók még? Hogy a kis ewokok eredetileg wookie-k lettek volna, de Lucas elfelezte őket? Hogy a "Return of the Jedi" majdnem "Revenge of the Jedi" lett, csak Lucas úgy gondolta egy Jedi nem áll bosszút, mert nem méltó egy Jedihez? Hogy Yodát majdnem egy élő majom alakította? De jó, hogy nem... Hogy nincs női pilóta az eredeti trilógiában? Hogy egy rohamosztagos az első film végleges verziójában beveri a fejét a Halálcsillagon? Hogy E.T. és kis családja benne van az előzmény trilógiában? Hogy a Jawa nyelvben magyar szavak is vannak? Hogy a lézer pisztoly hangja valójában egy kábelé, amire egy franciakulccsal rácsapnak? Hogy Han Solo majdnem meghalt az Ep. 6 végén, mert Harrison Ford szerint az jó ötlet lett volna? Nem tudom, mi újat lehetne még mondani. Passz.

A Dobble: Star Wars két franchise szerelemgyereke. A Dobble-ból is kiadtak már megannyi fajtát és a Star Wars-szal is tele már a padlás, ne is tagadjuk. Az Asmodee így hát megjelentette 2016-ban a játék új variánsát. Gyorsaság, reflexek, észbe kapás és a karakterek némi ismerete szükséges és mehet a móka!

A henger alakú - stílusosan vörös és fekete, Darth Vader-es - fémdoboz 55 kerek lapot és egy leírást rejt. Szerencsére magyarul is kapható. Nagyon kompakt és jól cseng a fém. Amit fontos tudni, hogy a korongok/kártyák mindegyikén 8 ábra látható, ám minden két lapon csak 1 ábra ugyanaz. A legklasszikusabb karakterek vannak ábrázolva, mint például R2D2, Leia, Boba és Jango Fett, Darth Vader, Darth Maul, Obi-wan, Csillagromboló, Halálcsillag, Jabba vagy az Ezeréves Sólyom. "És még sokan mások." - Ahogy szokták volt mondani.

A játékot 5 féle variációban lehet játszani. A cél így persze mindig más és más. Lehet az, hogy leghamarabb megszabaduljunk a lapjainktól, vagy legtöbb lapot gyűjtsük, vagy játékos társunknak adjuk át a paklinkat. Ha a végén a "leg" szó ott lesz, akkor nyertünk. A legjobb, ha mind az 5 minijátékot végig toljuk és megláthatjuk, ki lesz a legbajnokabb.

A variációk klafa szárvorzos neveket kaptak. "Használd az erő" - amikor a legtöbb lapot próbáljuk meg felszedni az asztalról. Kezünkben egy kártya, ránézünk, és próbálunk találni egy szimbólumot, ami az asztalon lévő paki felső lapjával közös. Ha megvan elkiáltjuk a nevét és megnyerjük a lapot. És jöhet a kövi lap. Pörgéspörgéspörgés. Van még "Hiperűr", ahol pont ellenkező a célunk, vagyis megpróbáljuk eldobni a lapjainkat. Az "Erő harcban" meghatározott számú körök alatt próbáljuk játékostársainkra tukmálni a paklinkat. A "Fejvadász" játékban ismét kártyát gyűjtögetünk, egy kis csavarral a szabályokban. Az "Aszteroidamező" verzióban pedig igyekszünk a legkevesebb lapot összeharácsolni. További részletekkel most nem szolgálnék, tessék kipróbálni mindet.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire gyors a játék. Egy pillanatra lankad a figyelmünk és máris lemaradtunk, mint a borravaló. A játékidő annak megfelelően alakul, mennyire van kedvünk lapokat csapkodni, 5 percre vagy fél órára? Mivel már gyermekek is játszhatják - nem véletlen az egyszerű szabály rendszer -, így családi mókának is kiváló. Ám ha egy görbébb estén a cimborákkal mérjük össze gyorsaságunkat, az is pompás ötlet. Fontos kritérium a karakterek minimális ismerete. Mert az kimondani, hogy "Az Uralkodó" és azt, hogy "az az izé csuklyás fekete alak ott" nagyon nem ugyanaz és könnyen megelőzhetnek minket emiatt. A grafikán nem sokat variáltak, kb a filmen látottak köszönnek vissza rajzolt formában. Kis mérte miatt pedig hozható és vihető bármikor bárhova (kivétel a reptéri detektoros kapun át).

Pörgés, nevetés, party játék, ráadásul Star Wars. Mi kell még?

"Ezek azok a lapok, amiket keresnek!" - Darth Vader (állítólag) 

Típus: Kártya
Játékosok száma: 2-8
Ajánlott kor: 6+
Játékidő: 5-40 perc
Grafika: 3/5
Komplexitás: 1/5
Újrajátszhatóság: 4/5

Összesen: 4/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

A Detective Comics 27-es számában jelent meg először 1937-ben. Bob Kane és Bill Finger voltak a szülőatyjai ennek a mára kultikussá vált hősnek. Egyáltalán van olyan, aki nem ismeri a Denevérembert? Ha nem is olvasta vagy látta, de minimum hallott róla. Pókember, Superman és Batman. Ez a trió talán a legismertebb szuperhős brigád, Vasemberrel a nyomukban. Lehet még olyat mondani, amit ne tudnánk róla? Próbáljuk meg! Az első Batman film 1943-ban jelent meg, ahol Lewis G. Wilson volt a főszereplő. Mondani sem kell, hogy csak nyomelemekben hasonlított a mai alakjára a Sötét Lovag. A Batmobile egy sima autó volt, civil rendszámmal "Vajon ki lehet a Batman?" Hm. Utána Rober Lowrey vette fel a köpenyt 1949-ben a Batman and Robin c. filmben. Kisebb kihagyás után 1966-ban Adam West lett az új köpenyes igazságosztó. Őt már jobban ismerjük, a retro amúgy is menő. Dananana-nana-nana Batmaaan! 3 sorozatnyi epizódban alakította Bruce Wayne-t és néhány filmben utána. Ismét csend, majd 1989-ben Michael Keaton vállalta el a főszerepet két film erejéig, szakítva az addigi komikus filmszerepeivel. Ekkor egy sokkal sötétebb irányba kanyarodott a bőregér imidzse. Val Kilmer 1995-ben, a Mindörökké Batman-ben próbálta a korábbi karaktert hozni, kevés sikerrel. Az 1997-es filmet pedig szinte mindenki szeretné elfelejteni, még maga George Clooney is, pedig ő a címszerepet kapta. 2005-től 3 film erejéig Christian Bale játszotta a szerepet, visszatérve a korábbi sötétebb ábrázoláshoz. Megjegyzendő, hogy a néhai Heath Ledger a második filmben kb minden szereplőt lemosott a Joker alakításával. Majd Ben Affleck vehette magára a köpenyt, hogy az újra gondolt DC univerzum Batman-je legyen. Eddig nem igazán muzsikálnak úgy, ahogy azt a közönség elvárná. Nem is biztos, hogy látjuk még őt a szerepben. További két színészt kell még megemlíteni. Az egyik Will Arnett, aki a LEGO filmekben kölcsönzi érces hangját a hősnek. Illetve van még itt valaki, akit nem szabad kihagyni. Kevin Conroy. Az 1992-es rajzfilm sorozat óta ő és Batman hangja egy és ugyanaz. Legyen az film, sorozat vagy játék. Aki hallotta már, tudja mire gondolok. Ő a legtöbbett Batman a legrövidebb idő alatt.

A Rory's Story Cubes nem új találmány. A DC és Batman licensznek hála megjelent ez a kiadás is a rajongóknak 2015-ben. Akár egyedül is nekiállhatunk, vagy ülhetünk. Ám, ha tucatnyian vagyunk, az is belefér egy 10-15perces játékba. Összességében egy kockajáték, mondhatnánk. És mégsem.

Kapunk 9 darab 6 oldalú történetkockát, ahol minden oldalon más és más található, 1 stílusosan fekete tartódobozt illetve 1 rövid leírást a szabályokról meg arról, hogy kb mit szimbolizálnak az egyes képecskék. A teljesség igénye nélkül felbukkan Robin, Alfred, Macskanő, Pingvin, Kétarc, Harley Quinn és persze a Joker is. Látható város részlet, például híd vagy az elmegyógyintézet, de vannak akciókat jelképező piktogramok is, mint például egy ököl, egy bomba vagy a Batarang. A klasszikus dolgok.

Nem kell pontokat számolni, a kockák nem hajtanak mipliket a finnish felé. Nincs tábla. Nincsenek kártyák sem. Akkor hát mi a cél? Hogy jól érezzük magunkat, és hogy egy nagyjából kerek Batman storyt hozzunk össze a saját kreativitásunkat használva.A játék ilyen értelemben kooperatív, hisz' mindenki hozzá tehet az egészhez.

A szabályok végtelenül egyszerűek és ha kell rugalmasak. Fogunk 3 kockát, dobunk velük, és a kapott piktogramokból elkezdünk egy történetet. Mondjuk úgy, hogy "Egy sötét gothami éjszakán..." vagy ahogy jól esik. Ha például dobunk egy csillárt, akkor kerekíthetjük úgy is a mesét, hogy "Batman belépett a szobába, és ekkor csillár", vagy kreatívkodhatunk, mondjuk úgy, hogy "A csillárt a szobában a nyitott ablakon befújó huzat mozgatta, amíg a Macskanő a széf kombinációját fejette meg". Az első 3 dobott kocka lehet a történet eleje, a második 3 a közepe és az utolsó 3 a vége. Vagy dobunk egyesével, vagy minden kockával egyszerre és válogatunk. És ha úgy gondoljuk, hagyhatunk "cliffhangert" is, aminek a megoldása csak majd a folytatásból derül ki. To be continued...

Kreativitás és fantázia. Ez viszi előre a játékot. Ha egyedül játszunk, a leírás arra ösztönöz minket, hogy vessük papírra az ötleteinket. Amíg jó a story, és élvezünk mesélni, úgy dobálunk, ahogy jól esik. Megjegyzem, hogy még a gyengébb történetek is gyakran jobbak, mint az utóbbi évek DC filmjei. Esti mese gyanánt is kiváló és teljesen eredeti lesz, amit közösen összehozunk. A grafika képregény-szerű. Nyilván nem fogjuk egész éjjel ezeket a kockákat dobálni, de arra az időre, amíg kikerekedik a történet, vicces és tök jó. Továbbá, ha nagyon megtetszik, akkor ott vannak a kiegészítők illetve más témájú Rory kockák. Lehet alap kocka szett, vagy Moomin, vagy Looney Toones, vagy Scooby Doo, vagy Kalandra fel! vagy Doctor Who is akár.

Akkor társasjáték ez végül is? Nagyon is az! Nem kell mindig a pontokat hajhászni és termelni ész nélkül. Klafa kreatív kikapcsolódás. Mi is Bob Cane-ek vagy Stan Lee-k lehetünk kicsit. És mondhatjuk jó mély hangon, hogy "I'm Batman!"

Típus: Kocka
Játékosok száma: 1-12
Ajánlott kor: 6+
Játékidő: 15 perc
Grafika: 3/5
Komplexitás: 1/5
Újrajátszhatóság: 4/5

Összesen: 4/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!

Amikor Daniel Dafoe 1719-ben kiadta a Robinson Crusoe történetét nem is sejthette, hogy 300 évvel később a hajótörött lelkes segítője mekkora népszerűségnek fog örvendeni a hétköznapokban. Az emberek már a hét elején érte imádkoznak és várják, mint a messiást. És ha megjelenik, akkor ünnepelve skandálják a nevét. Némi túlzással. A Thank God It's Friday kifejezés mára az alapszókincsünk részévé vált. Úgy tartják, a 70-es, 80-as években jelent meg, de a pontos eredetét mostanra homály fedi. Csak az öröm fix.

A Friday - A Solo Adventure játék (nem összekeverendő a hasonló című Star Wars buktáva) egy kimondottan szóló játék. Egy pakli építőről van szó, amit Friedmann Friese talált ki és a Rio Grande Games gondozásában jelent meg 2011-ben. A Top 10-es szóló játékok listájának azóta is biztos tagja. Nem véletlenül.

Mivel már volt szó a Robinson Cruseoról, ami egy meglehetősen komplex játék, gondoltam megérdemli a jó Péntek is, hogy beszéljünk a róla elnevezett, sokkal könnyedebb játékról. Ahogy a neve is mutatja, ezúttal Péntek vagyunk, és Robinsonon próbálunk segíteni a szigeten töltött évei alatt. A célunk hogy az évek megpróbáltatásait a különböző nehézségű fázisokban 2 végső kalóztámadással megkoronázva túléljünk közösen. A doboz kicsi, a tartalma sem túl sok, de velős. Kapunk 2 leírást. Egyik tartalmazza a szabályokat, a másikban van a setup, egy leltár és egy pont regisztrációs tábla, ahova írhatjuk sikereinket. Kedves gesztus. Továbbá 3 kártya tartó lapkát, amikre a paklikat rakjuk majd, 22 élet jelölő tokent és 72 kártyát.

A kártyák egyik fajtája jelöli Robinson erejét és képességeit, ami a kezdő paklinkban inkább gyengeségek és bénázások. De ez idővel alakul majd, ahogy újabb lapokat szerzünk be. A veszély lap multifunkcionális, mert a lapok teteje a veszélyt mutatja, amivel szembe kell néznünk, az alja pedig Robinson új képessége vagy ereje. Utóbbit kell majd nézni, ha szert tettünk a lapra. Továbbá van egy külön pakli, ami Robinson öregedését jelképezi, azaz az éveket, tele szörnyen gátló lapokkal, amik a játék során egyesével bevándorolnak a mi paklinkba, jelképezve, ahogy a tengerész vénül és hülyül. Mindig amikor elfogy Robinson saját paklija és újra kell keveredni, belecsúsztatunk egy öregedés lapot. Ezzel kibalanszírozva a javulást. Másik 3 kártya jelzi a fázisokat (zöld, sárga és piros). Ahányszor elfogy a veszély pakli, újrakeverjük, hogy ismét szembe nézhessünk velük - jobb lapok reményében. És ezzel együtt jön a kövi szint. A zölddel kezdjük, ahol a siker esélye magas, utána a sárga, ami már nehezebb, a piros fázishoz pedig már tuti lapok kellenek. Ha piros is elfogy jönnek a kalózok. De ekkorra remélhetőleg már csak ütős lapjaink vannak.

Minden kör elején húzunk két veszély lapot a pakli tetejéről és kiválasztjuk melyikkel nézünk szembe. A másikat eldobjuk és csak a húzópakli elfogyásával kerül újra játékba. Minden veszély kártya egyrészt jelzi, hogy hány kártyát játszhatunk ki a sajátjainkból, másrészt, hogy hány pontot kell összehozni ahhoz, hogy elvigyük a lapot az adott fázisban. Az első körökben erre csekély az esély - kivétel azok a lapok, amihez 0 pont kell. Ilyenkor szurkolunk, hogy ne -1 legyen a mi kártyánkon. Megesik gyakran. Ha nem sikerül megküzdeni a veszéllyel sikeresen, akkor annyi életerőt bukunk a 20 kezdő életből, amennyi a differencia az elvárt pontok és az általunk lerakott pontok között. Például ha egy kártya megnyeréséhez 2 pontot kell lerakni, de nekünk -1 pontunk lesz, akkor 3 életet veszítünk. Jaj. Az viszont praktikus, hogy ahány életerőt vesztünk, annyi kártyától válhatunk meg és vehetünk ki a játékból. Így azok kikerülve erősödik a paklinkat. Ha esetleg úgy véljük, hogy a következő lapunk jó lesz, akkor fizethetünk egy életerőt azért, hogy új lapot húzzunk. Emellett a lapok, amiket az alap lapjainkon felül szerzünk már egyéb képességekkel is megajándékoznak minket. Ilyen lehet a "húzz ingyen még lapokat", vagy "kapsz életerőt" vagy akár megduplázhatod az aktuálisan kijátszott pontjaid. Ha ügyesen variálunk, és dobáljuk el a lapokat illetve szerzünk újakat, mire a kalózok megérkeznek már kicombosodva várhatjuk őket.

A játék nagyon jó kis időtöltés arra kb fél órára, mire végzünk. Kivéve, ha nem sikerül a produkció, mert akkor természetesen rövidebb a parti. 13 éves kortól ajánlott, viszont magyarul nem tudom kiadták-e, még nem találkoztam vele. A grafikát nem vitték túlzásba, de nagyon cuki, Robinson hol a haját tépi, hol kedvesen örül a mindig kerítés mögött. Eszembe jutott róla az "Egyszer volt, hol nem volt, az élet" sorozat. Tisztára olyan, mint az oxigént cipelő kis hemoglobinok egyike. A játékot úgy kell venni, mint egy First Person játékot, mert Péntek sehol nem látható. Az is nagyon jó, hogy lehet a nehézségi szinteket állítgatni, ha már úgy érezzük, hogy ide nekünk az oroszlányt is. Sokszor neki kell futni az elején, mire az ember kitapasztalja, hogy neki milyen taktika lesz sikeres.

Ha épp nincs 3-4 partner, vagy nincs 1-2 óránk, netán csak pont ekkora doboznyi hely maradt a kofferunkban, akkor ezt a játékot mindenképp érdemes elővenni, elvinni. Gyors, érdekes, egyszerű, de azért van benne kihívás. A siker előbb-utóbb garantált, mert TGIF!

Típus: kártya
Játékosok száma: 1
Ajánlott kor: 14+
Játékidő: 25 perc
Grafika: 3/5
Komplexitás: 2/5
Újrajátszhatóság: 5/5

Összesen: 4/5

Játszottál már ezzel a játékkal? Mik a tapasztalataid? Írd le kommentben! Ha nem, akkor próbáld ki, és utána írd le, hogy tetszett!